Az árpa

Galambász körökben erősen megoszlanak a vélemények arról, mikor és mennyi árpát célszerű adni a galamboknak. Van olyan szélsőséges nézetet képviselő galambász, aki azt mondja: az árpa disznónak való, nem galambnak. Ezzel ellenkezőleg, van olyan tenyésztő, aki némely esetben nem is ad mást a galambjainak, csak árpát. A legtöbben pedig változó mennyiségben és időszakban etetik az árpát kedvenceikkel. Kinek van igaza? Kanada termeli a legnagyobb mennyiségben. A pázsitfűfélékhez tartozó árpát a kőkorszak óta vetik szerte a világon. A hűvösebb éghajlatú tájakon inkább kenyérgabonaként, máshol inkább ipari- és takarmánynövényként termesztik. Az úgynevezett kétsoros árpa a tavaszi vagy más néven sörárpa. Mint a neve is elárulja, elsősorban ezt használják a sörfőzéshez. Megpörkölve kávépótlóként is szokták alkalmazni. Elő- és Közép-Ázsiából származik. A négysoros árpát vetik tavasszal és ősszel is, ez a fajta újabban kinemesített kultúrnövény. A hatsoros árpa kétsoros rokonához hasonlóan nagyon régóta termesztett gabonaféle, elsősorban takarmányozásra használják. Tibeti eredetűnek tartják. A tavaszi árpa kisebb szemű, gömbölyűbb formájú, és könnyebben emészthető, mint az őszi. A hántolt árpát nevezik gyöngyárpának, vagy népiesen gerslinek. Ez még könnyebben emészthető, hiszen nem tartalmazza a nagyrészt

emészthetetlen cellulózrostokból álló kemény maghéjat.

Nézzük, mit is találhatunk ebben az ősi gabonafélében! Az árpa igen jó beltartalmi értékekkel bír. Igaz, magjában kevés a zsír, és viszonylag alacsony a szénhidráttartalma is, ezért túl sok energiát ne várjunk belőle. Nem való tehát arra, hogy a versenygalambokat repülés előtt energiával töltse fel. Viszont igen értékes ásványi anyagokat, elsősorban mikor- és nyomelemeket tartalmaz. Kiemelkedő mennyiségben hordozza a különböző B-vitaminokat is. Sajnos, a zsíroldékony vitaminok dolgában már rosszabbul áll, az E-vitamin kivételével alig tartalmaz ilyeneket, vagyis A, D és K vitamint. Viszont igencsak gazdag egy béta-glükán nevű vegyületben, ami többek között az immunrendszert erősíti, a vér koleszterinszintjét csökkenti, ezáltal a vérkeringési rendszert védi. (A sok B-vitamin mellett a béta-glükán-tartalommal magyarázható a sör egészségre gyakorolt jótékony hatása.) Az árpaszem sok rostot tartalmaz, ezek között vannak emészthető és emészthetetlen rostok is, de mindkét fajtájuk hasznos a normális gyomor­bélműködés fenntartása szempontjából.

Az árpa tehát jo beltartalmi értékekkel biro gabonanövény, és mint ilyennek, helye van a galambok képzeletbeli konyhakertjében, vagy inkább szántóföldjén. Sőt, nyugodt szívvel betehetünk egy nagy zsákkal a galamb-patikába is, mert az árpát sokszor kifejezetten a gyomor-bélcsatornára gyakorolt kedvező, mondhatjuk gyógyhatása miatt etetjük. Az árpát más állatfajok vonatkozásában is általában diétás takarmányként használjuk bélgyulladás esetén, különösen akkor, ha a bélgyulladás valamilyen takarmányozási-etetési hiba következményeként alakult ki. Az árpa a fent említett fontos anyagokkal látja el a szervezetet, és erősíti az immunrendszert. Emellett tápanyagai elősegítik a hasznos bélbaktériumok elszaporodását a béltartalomban. Mindezek miatt 

emésztőszervi megbetegedésekben előszeretettel alkalmazzuk a szemes árpát (esetleg enyhén megpirítva) sertések diétás kezelésére, illetve bélkímélő, a bélhámot nyugtató hatása miatt liszt formájában kutyák és macskák gyógyítására. Az árpa úgynevezett nyákképző anyagai finoman bevonják a bélfal nyálkahártyáját, megnyugtatják azt, így közvetlenül is gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A kutyák-macskák részére gyártott, árpalisztet tartalmazó gyógyszerkészítményt már többször kipróbáltuk hasmenéses galambok kezelésére, és mindannyiszor sikerrel jártunk. (A készítmény neve Veyxal-Antilax, és 100 grammos kiszerelésben kapható.) Enyhébb hasmenéseket önmagában gyógyít, komolyabb bajokban pedig nagyon jó, kezelést kiegészítő készítmény.

Az árpával kapcsolatban érdekes kérdéssel keresett meg nemrégen a British Homing World főszerkesztője. (Angol nyelvű postagalambász hetilap, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő ilyen kiadványa. A szerk.) Arra volt kíváncsi, hogy vajon a kizárólagos árpadiétának miért van jótékony hatása a kokcídiózisra. Érdekes téma, és nagyon is idevágó. Tudjuk, hogy a kokcídiózis nagyon gyakran valamilyen takarmányozási hibát követően alakul ki. A galambok bélfalának sejtjeiben általában mindig jelen van kevés számú kokcídium, de ezek, egyensúlyban lévén a gazdaszervezettel, nem okoznak megbetegedést. Ha azonban valamely takarmányozási hiba miatt a bélfal gyulladásba kerül és így ellenállóképessége legyengül, akkor ezek az addig kordában tartott kórokozók máris támadásba indulnak, azaz szaporodásba kezdenek. Ennek eredményeképpen tovább erősödik az eredeti bélgyulladás, illetve más, súlyosabb alakot vesz fel. Ha ilyen esetben diétás gyógytakarmányként árpát adunk, akkor nyugtatjuk és erősítjük is a bél nyálkahártyáját. így csökkentve a bélgyulladást, megszüntetjük a kokcídiózist eredetileg kiváltó okot. Az árpa adása tehát csökkentheti a bélgyulladást és ezzel a kokcídiózis súlyosságát is, azonban egyéb körülményekre is figyelemmel kell lennünk. A kokcídiózis bélgyulladást okoz, és ilyenkor a szervezet A-vitamin iránti szükséglete jellemzően megnövekszik. Az árpa (az E-vitamin kivételével) szegény zsíroldékony vitaminokban, és különösen

szegény A-vitaminban. Ha galambjainknak gyógyhatású takarmányként napokig kizárólag csak árpát adunk, gondoskodnunk kell az ezzel egyidejű A-vitamin ellátásról is. Viszont a zsíroldékony A-vitamin csak akkor szívódik fel a bélcsatornából, ha az elfogyasztott takarmány elegendő mennyiségű zsiradékot tartalmaz. Mivel az árpa szegény zsírban, ezért kizárólagos árpadiéta esetén hiába adjuk az A-vitamint szájon keresztül, az a béltartalom zsírszegénysége miatt nem fog megfelelő mértékben felszívódni. Ezért, ha a galambok napokig csak árpát kapnak takarmányként, ajánlatos A-vitamin igényüket (és a többi zsíroldékony vitamin iránti igényüket) injekciós formában fedezni.

A másik probléma az, hogy a kokcídiózis stressz-függő betegség. A galamboknak nem kedvenc eledelük az árpa, ezért ha napokig kizárólagos árpatakarmányon tartjuk, akkor esetleg erős stresszhatásnak tesszük ki őket. A stressz pedig könnyen súlyosbíthatja a fennálló betegséget. Hogy csökkentsük ezt a kockázatot, inkább tavaszi árpát adjunk az őszi helyett, mivel a tavaszi sokkal könnyebben emészthető. Adhatunk gyöngyárpát, vagyis hántolt árpát is, esetleg roppantott árpát. Ezek mind könnyebben emészthetők és így kevesebb megterhelést jelentenek az emésztőrendszerre nézve. Tehát, ha valaki a kokcídiózist kizárólagos árpaetetéssel akarja leküzdeni, inkább csak akkor lehet sikeres ebben, ha a kokcídiózis eleve valamilyen takarmányozási hiba következményeként alakult ki. Az árpa etetésének ideje alatt a szükséges zsíroldékony vitaminokat injekciós formában kell biztosítania. Ezen túlmenően, helyesnek látszik, ha az árpadiétát olyan, természetes eredetű, kokcídiumokat ritkító szerrel is kiegészíti, mint amilyen például az oregánó. Amely viszont már a későbbiekben tárgyalandó galamb-konyhakerti növényeink egyike lesz.

Dr. Talabér Zsolt