A magyar galambtenyésztés rövid története

A galambtenyésztés keletről származik. Igen érdekes, hogy kezdetben csak nagy "galambtornyokat" építve az állatok fészkelését segítették elő, ínséges időszakokban eleséget adtak számukra, de csak a trágyát használták fel a mezőgazdaságban. A kedvtelésből ill. gazdasági célból való tartás (a kezdetleges fajták kialakulása) még szintén keleten történt. Magyarországon a török időket megelőzően nem tenyésztettek galambokat, bár a városokhoz, falvakhoz "szelídült" szirti galambok, mint ahogyan ma az ún. "városi galambok" már valószínűleg megvoltak. A török megszállás után indult fejlődésnek a magyar galambtenyésztés. Őshonos magyar galambfajtáink török eredetűek, sőt a környező országok nemzeti fajtái is, amit bizonyít, hogy sok esetben még ma is, a különleges színváltozatoknak is török nevük van. Nagyon érdekes, hogy ameddig a magyar galambtenyésztés centruma az Alföld, majd később Budapest, a Dunántúlon (melyet a török megszállás nem érintett) nem voltak hagyományai, és ez a nagy különbség még ma is fennáll. Az Alföld tanyavilágával és mezővárosaival nagyon kedvezett a galambtenyésztésnek. Az 1900-as években azonban sokan költöztek a fővárosba, vagy környékére. Azoknak, akik otthon hagyva a lovakat, marhákat stb. mégis úgy érezték, hogy nem tudnak állatok nélkül élni, nagyon ideálisnak bizonyult a galamb. A galambtenyésztést ezek az immár budapesti galambászok olyan magas színvonalon művelték, hogy nem lehet csodálkozni azon, hogy a nemrégen védetté, nemzeti kinccsé nyilvánított őshonos és régen tenyésztett magyar galambfajtáinknak majdnem fele budapesti kitenyésztés. Ezen "dísz", "röp" és "haszongalamb-fajtákat", illetve tenyésztőiket a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Szövetsége fogja össze. A Szövetség a rendszerváltás után csatlakozott az Európa Szövetséghez, fajtáink döntő többségét már nemzetközi szinten elismertette. Köszönet érte. Közben a postagalambokról sem feledkezhetünk meg. Ők is keleti eredetűek (őseik neve keleti karrier = hordozó, Bagadias vagyis Bagdadból származó, illetve Bagatin törökül küldönc). Később a hadászati célokon túl használták a pénzügyekkel foglalkozók (a Rotschild család mesés vagyonát a postagalamboknak is köszönheti, mert a Waterloo-i csata kimeneteléről 2 nappal korábban értesültek, ez az idő elég volt olyan tőzsdei akciók lebonyolítására, amely hatalmas nyereséget hozott.) Előszeretettel használták őket szerelmes levelek közvetítésére, udvarlási célokra, mentési célokra, hajótörések esetén. Manapság sport célokat szolgál a postagalambok tenyésztése. A kezdeti nehézségek ellenére (az 1950-es években csak belügyminisztériumi engedéllyel lehetett őket tartani) hazánk a nemzetközi élvonalba tartozik. További szép sikereket kívánok. Európai Uniós csatlakozásunk után, az állattartás átalakulásával, gondolok itt konkrétam arra, hogy a nagyállatok, haszonállatok tartása egyre több feltételhez lesz kötve állategészségügyi, állatvédelmi és önkormányzati vonatkozásai miatt, ismét adódik egy olyan helyzet és lehetőség, melyet jól kihasználva tovább lehetne emelni a méltán kivívott elismertségünket a nemzetközi porondon. Mi állatorvosok is felkészültünk erre a feladatra, 2003 őszén a Magyar Állatorvosi Kamara szervezésében egy 4 hónapos tanfolyamon vettünk részt, majd vizsgáztunk (a kamara galambegészségügyi specialista állatorvosa). 30 specialista egy országos szekciót alakított. Célunk a galambok állategészségügyi problémáit magasabb színvonalon ellátni, a megelőző vakcinázásokban segítséget nyújtani, a nemzeti kinccsé nyilvánított védett magyar galambfajták és más galambfajták tenyésztését előmozdítani, tanácsot adni, szakértőként segítséget nyújtani az önkormányzatoknak az állattartási rendelkezések megalkotásában. Nem utolsósorban az állatvédelem érdekeit szolgálni. Ezért ezúton is szeretném megköszönni a szerkesztőségnek megtisztelő érdeklődésüket. A következő számban az elveszett, megtalált galambokkal kapcsolatos teendőket ismertetem, de ez inkább tavaszi-nyári probléma (röptetési időszak). Az érdeklődő kedves olvasókat arra biztatom, hogy ha módjukban áll, a tél folyamán látogassanak meg néhány galambkiállítást, mert ez a kiállítások időszaka, az őszi vedlés után "új ruhában" pompázva ilyenkor legszebbek ezek a kedves kis állatok. Dr. Zoltán Levente