Máltai galamb
2008.11.10. 20:18
Fajtaismertető
Forrás: Biszkup- dr.Guoth-dr. Horn Haszongalamb tenyésztés
Máltai galamb
A tyúkformájú galambok jellegzetes képviselője. A máltai elnevezés nem utal az eredetére, s annak oka sem ismert. Felső-Ausztriában tenyésztették ki. Előállításának módja azonban nem tisztázott. Leginkább elfogadott feltevés szerint a spanyol Leghorn-Runt fajtából alakították ki.
Alkatilag és testnagyság alapján a hústípusú fajtákhoz kellene sorolnunk, azonban évtizedek folyamán - a dísz, illetve kiállítási típusra való törekvés miatt – ez a fajta ma már eltér a haszontípustól és sok tekintetben a formalizmus áldozatává vált.
Amennyiben haszongalambként kívánjuk tenyészteni a máltait, okvetlenül el kell különülni a „kiállítási” irányzattól, és a gazdasági jellegvonások alakítását, javítását kell előtérbe helyezni.
A máltai még a tyúkformájú galambok között is egészen kivételes típusú. Szokatlanul hosszú, függőeleges tartású nyakával, igen hosszú lábaival, nagyon rövid, teljesen vízszintes tartású törzsével, rövid szárny- és farktollaival egyedülálló formagalamb.
Feje keskeny, hosszúkás. A homlok és a fejtető körvonala alacsony ívelésű, törésmentes. A fej hátsó vonala a tarkóig szépen lekerekített. Csőre szintén törés nélkül követi a homlok vonalát, ennek megfelelően lefelé irányul. Színe a tollazat színétől függően vagy világos szaruszínű (fehéreké, sárgáké és vöröseké), vagy sötét szaruszínű (kék, kovácsolt kék és fekete egyedeké). A barna tollú máltai galamb sötét csőre enyhén barnás árnyalatú. Az orrdudor sima felületű, fehéren porozott.
A szemek szivárványhártyája narancsvörös, kivéve a fehér máltait, amelyé sötéten pigmentált. A szemgyűrű vékony, sima felületű. A kék, kovácsolt kék, fekete egyedeké palaszürke, a fehéreké vörös, a sárga, a vörös, a barna tollúaké pedig világos bőrszínű.
Nyaka feltűnően hosszú és vékony. A lábakkal, farokkal párhuzamosan függőleges tartású. A torok alatti vonal szabályos félkörben metszett. A nyak majdnem teljes szakaszában egyforma, csak az alsó harmadában kezd enyhén vastagodni a törzs irányába.
Törzse rövid, vaskos. Hosszúsági és szélességi méretei erősen megközelítik egymást. Ennek megfelelően vízszintes vonalú háta rövid és széles. Fartőben enyhén emelkedik.
Melle mérsékelten széles. A mellcsonti taréj vonala törés nélkül illeszkedik abba a félkörű ívbe, amely a begytájéktól egészen a farok végéig nyúlik.
Szárnyai rövidek, a törzs oldalvonalától kissé kiállnak, lazák. A szárnybúbok jól kivehetők. Az elsőrendű evezőtollak vékonyak, a meredeken álló farok végéig nyúlnak, és arra támaszkodnak. A farok rövid és tömör, függőleges állású, a csonktól a végek felé keskenyedő. A vízszintes tartású hát vonalára derékszöget képező kormánytollainak vége egyenes metszésű.
Lábai feltűnően hosszúak, s ez jellegzetes járást von maga után. Combjai szabadon állók, egész rövid tollakkal borították. A lábközé és az ujjak tollatlanok, vörös színűek. Körmei a csőr színével megegyzenek.
Zárt és feszes tollazata többnyire egy színű. Kék, kovácsolt kék, fekete, sárga, vörös, barna, kovácsolt barna, fehér s fakó a leggyakoribb színféleségei. Tarka és babos változata is elég gyakori. Az utóbbiak színes foltjai rajz nélküliek és szabálytalan elrendezésüek.
A máltai hímek súlya 650-800 g. A tojók pedig az 550-700 g os súlyt érik el.
|