EGYIPTOMI SWIFT

Az alak galambokon bel�l legal�bb alcsoport �rt�k� a „vitorl�z�” fajt�k kis t�rsas�ga. �ppen a testalak �s –fel�p�t�s tekintet�ben mutatkoznak a legjellegzetesebb k�llemi jegyek. Rokoni kapcsolatban a tok�s galambokkal �s a sir�lyk�kkal �llnak. Vitorl�z� (n�met�l: Segler) elnevez�s�kh�z, a legt�bb szerz� �gy v�li, jellegzetes sz�ll�sm�djuk alapj�n jutottak. Aki ak�rcsak egyszer is l�tott pl. egyiptomi swiftet tudja, hogy ezek a galambok testfel�pit�s�k �s testar�nyaik alapj�n csak �pphogy tudnak rep�lni. Kiterjesztett, hossz� �s nagy fel�let� sz�rnyaik a sz�llel hajtott cs�nak vitorlav�sznaira eml�keztetnek.

Az egyiptomi swift fajta el�sz�r 1862- ben ker�lt bemutat�sra egy londoni ki�ll�t�son. Minthogy testalakjuk legink�bb a sarl�sfecsk��re hasonl�t, londoni megcsod�l�ik tal�lt�k ki a „swift” angol fajtanevet, ami magyarul sarl�fecsk�t jelent. Nev�ket mindig megtartott�k, s csak a n�met nyelvter�leten ismeretesek „vitorl�z�”- k�nt. Angli�ban kapt�k nev�k el� az „egyiptomi” megjel�l�st, amikor fajtatestv�r�k, a sz�riai swift is ismeretess� v�lt. Franciaorsz�gban sem a swift, sem a Segler nevet nem vett�k figyelembe. �k az Egyiptomb�l �rkezett �jdons�gnak a „Cairo” fajta nevet adt�k. A kiteny�szt� orsz�gban nincs egys�ges nev�k, mert ott sz�nenk�nt illetve rajzonk�nt emlegetik �ket. �gy pl. vannak: gerganti, varganti, argenti, ortati stb. v�ltozatok.

Az egyiptomi swift feje valamelyest a sir�lyk��ra eml�keztet. Egy�b testr�szeik m�reteihez viszony�tva kicsi, s �v�nek hajlat�ho a cs�rgerinz t�r�s n�lk�l g�rb�lettel csatlakozik. A nyak r�vid, er�s �s a torok fel� v�konyod�. A cs�rt� alatt kis toka foglal helyet. A fej sima, a mell emelt, alig el�redomborod� �s a test hossz�hoz k�pest keskeny. Az igen hossz� sz�rnyak keskenyek, als� �l�k enyhe �vben hajlott, a v�llb�bok takaratlanok. A jelent�s hossz�s�g� evez�k el�rik vagy t�lhaladj�k a keskeny, hossz� farok v�g�t, s �gy fekszenek a korm�nytollakra, hogy az ellenkez� oldali sz�rnyv�gek keresztezik egym�st. A farok v�ge a talajt el�ri, s azt a benyom�st kelti, mintha az egyed r�t�maszkodna. A sz�rnyak feszt�vols�ga h�mek eset�ben 85-91 cm, a toj�k� 83-89 cm. Amerik�ban m�rtek m�r 108 cm sz�rnyfeszt�vols�got is. Min�s�gi el�ny a hossz� sz�rny, de a standard megk�veteli a „j�v�g�s�” megjelen�st is. A kor�bban nem ritka „durva” alkat r�maiak bekeresztez�s�re utal. A test nagys�g�t tulajdonk�ppen a hossz� tollak adj�k, hiszen a tests�ly mind�ssze 400g.

A l�bak nagyon r�videk. Vonatkozik ez a combokra is, melyek emellett f�lig takartak. A cs�d �s az ujjak tollatlanok.

A sz�nv�ltozatok k�z�tt vannak olyan vari�nsok, amilyenek egyetlen m�s galambfajt�ban sem fordulnak el�. Elismertek: feket�k sz�nes nyakgy�r�vel (ryani). Fekete tollazatuk csak a nyakon vil�gosodik ez�st- vagy aranysz�n�v� k�k-bronzos nyakgy�r�vel (gazaganti). Sz�n�k kormos alapon k�kessz�rke, a fej, a nyak, a v�llak �s a sz�rnyfed�k bronz sz�nnel futtatottak, a nyakgy�r� viszont halv�nys�rg�ra vil�gosodott. Ezen t�l almondok, vil�gosabb- vagy s�t�tebb mandula alapsz�nnel.

Csak haz�jukban ismert v�ltozatok: v�r�sbabosak fekete nyakkal, fejjel, torokkal valamint v�r�sl� fejtollazattal, cseresznyev�r�sek r�z sz�n� nyakkal �s trokkal, fak�k, babosak, fak� ez�st�k s�t�t evez�kkel vagy azok n�lk�l, feh�rek pikkelyezett sz�rnypajzsokkal, melyeknek minden tolla sz�nesen szeg�lyezett feh�r, v�r�sben, s�rg�ban �s k�kben, s�t�t szalagos k�kek, v�r�sek v�r�sfak�k �s feket�k feh�r farokkal, esetleg feh�r evez�kkel is, v�r�sek fekete nyakkal, fejjel �s torokkal. Ezen t�l vannak term�szetessen egysz�n�ek, feket�ben, v�r�sben, s�rg�ban. K�kben �s indig�ban: kov�csolt k�kek �s lisztsz�n�ek, a nyakukon barn�s futtatotts�ggal.