A FLORENTINI GALAMB KIALAKUL�SA, FEJL�D�SE NAPJAINKIG

It�li�b�l - k�zelebbr�l Fels�-It�li�b�l sz�rmazik. Teny�szt�s�nek eredete Pisa, Modena, Piemont, Florenz k�r�ny�k�re tehet�. A r�gi olasz le�r�sok �s a ty�kgalamb fajt�k Tronfo, Livroneser, Piemonteser, Mode-neser, Leghorn-Runt utalnak kiteny�szt�s�re. Ezek a r�gi, �si fajt�k a mi florentinieinkkel nem nagyon egyeztek.

A r�gi irodalomban, 1783-ban Bechstein „N�metorsz�g mada�rainak k�zhaszn� term�szet�t�rt�nete" c�m� munk�j�ban fel�sorol egy fajt�t, melynek nagys�ga egy angol t�rpe ty�k�val egyezik. A l�bai magasak, a faroktollai r�videk �s magasba ny�l�an egye�nesen �llnak. Csak k�k sz�nben eml�ti, nem �lland� rajzolattal, faroktollai, sz�nesek, els�rend� evez�tollai pigment�ltak. M�g nem nevezi florentininek, hanem „hinkeltaube"-r�l �r, ami ty�k�galambot jelent. Mivel semmif�le oszt�lyoz�st nem jel�l meg, joggal felt�telezhetj�k, hogy abban az id�ben a florentini volt az egyetlen �s a legr�gebbi ty�kgalamb-csal�d N�metorsz�gban. A florentini ne�vet G. Neumeister haszn�lja el��sz�r 1836-ban.

Mib�l lett a florentini kite�ny�sztve?

Egyik elm�let szerint a nagys�gra teny�sztett modeneseiainak egyik szelekci�s mell�kterm�ke. A m�sik szerint a modenai gazzi, a r�gi form�j� m�ltai �s a Leghorn-Runt keresztez�s�b�l szelekci� hat�s�ra el��ll�tott fajta. A m�sodik v�ltozat t�nik val�sz�n�bb�nek.

A florentini galamb elterjed�se: A florentini �tja Fels�-It�li�n �t vezetett Ausztri�ba. 1800-ban Als�-Ausztri�b�l keresked�k vit�t�k N�metorsz�gba: Th�ringi�ba, Sz�szorsz�gba, a Rajna-Majna vid�k�re, Fels�- �s Als�-Bajor�orsz�gba.

K�zben 1909-ben megalakul a Florentini �s Ty�ktarka Galamb�teny�szt�k Fajtaklubja. 1905 �s 1915 k�z�tt alakul ki a mai cseh galamb a bajor strasszer �s a florentini keresztez�s�vel. A c�l a szemek �s a rajzolat jav�t�sa volt.

Keresztezt�k r�mai galambbal �s gazdas�gi galambbal is, de a ty�k�galamb form�t elvesz�tette. A vil�gh�bor� is vesztes�ggel j�rt. Ett�l az id�t�l kezd�d�tt a mai flo�rentini �tform�l�sa. K�t k�zpontja alakult ki a teny�szt�snek: D�l-N�metorsz�gban a Dun�t�l d�lre �s Lipcse k�rny�ken. Ekkor jelenik meg Gr�nai Eward Schreiter munk�ja „A modern flo�rentini jogel�dje" c�mmel. � hozta l�tre 1923-ban az els�, egys�ges standardot - sok pontja ma is �rv�nyes. Az ide�lk�p 1925-ben jelenik meg, az el�z�ekhez k�pest forradalmi v�ltoz�st hozva. Schreiter a k�vetkez� �vekben m�ltai galamb bekeresztez�s�vel l�trehozza azt a florentini galam�bot, ami a mai �ll�s� florentiniekhez eg�szen k�zel �ll. A II. vil�gh�bor� ut�n a teny�szt�s m�ly v�ls�gba ker�l, alig marad teny�szanyag.

Az orsz�g kett�v�laszt�sa sem seg�tett a fajt�n. 1989 ut�n a fajta teny�szt�i ism�t tal�lkozhattak, galambokat cser�lhettek. 1992-ben ism�t egy fajtaklubban teny�szt�hetnek, ahogy ezt egy t�bb mint 200 �ves fajta ki�rdemli.

A florentini galamb le�r�sa: Sz�rmaz�sa: Eszak-It�li�b�l Steiermarkon kereszt�l 1800 k�r�l ker�lt N�metorsz�gba. �sszbenyom�sa: Kifejezetten massz�v ty�kgalamb, j�l leke�rek�tett testform�val �s v�z�szintes testtart�ssal. A galamb sz�les mell� �s v�ll�, magas, egyenes �ll�s�, magasan hordott faroktollakkal. A nyak a fejjel, test �s a l�bak az eg�sz nagys�g 1/3-1/3-�t teszik ki.

Fajtab�lyegek:

Fej: Sima, nagy, szab�lyos, leke�rek�tett. A homlok j�l kivehet�. Szemek: Narancss�rg�k, keskeny szemgy�r�vel. A s�t�t sz�n�ekn�l s�t�t, a vil�gos sz�n�ekn�l vil�gos. Cs�r: K�z�phossz�, er�s, a fekete sz�n�ekn�l fekete, a k�kekn�l s�t�t, a barn�kn�l �s a v�r�s-fak�kn�l szarusz�n�, csak�gy, mint a v�r�s--fak� kov�csoltakn�l. * Vil�gos a vil�gos sz�n� egyedekn�l. Az orrdudor j�l fejlett, lapos. Nyak: Hossz�, er�s, a t�rzsb�l kiemelked�, a fejhez szab�ly�szer�en elv�konyul�, f�gg�legesen hordott. A torok j�l kimetszett. Mell: Telt, sz�les, j�l kerek�tett. Als�vonal: Nem lecs�ng�. A mell �s a has a klo�ka k�rny�ke r�szig egy szab�lyos f�lk�r�vet k�pez. H�t: R�vid, v�zszintesen hordott, a v�llakn�l kifejezetten sz�les. Sz�rnyak: R�videk, er�sek. Az evez�k enyh�n lekerek�tettnek t�n�nek, a faroktollakra felfekszenek. Nem felt�n�en keresztezik egy�m�st �s a faroktollak v�g�n nem �rnek t�l.

Farok: Magasai hordott. Nem t�l sz�les, j�l z�rt, a klo�ka k�rny�ke j�l tollazott.

L�bak: Hossz�ak, tollatlanok, az alcomb j�l l�that� �s teljesen tolla�zott. Az ujjak hossz�ak �s j�l sz�t�ter�ltek. A k�r�msz�nnek nincs jelent�s�ge. Tollazat: Sima, feszes. Gy�r�m�ret: 10 mm II.

Ismertet�met Ott� M�hlherrnek soraival z�rom.

„A florentini a vizu�lis t�pus� emberek galambja. Fajt�ja azok� az emberek�, akik a galambot a l�tv�nyoss�guk alapj�n tudj�k nagyra �rt�kelni."