Carneau

�szak-Franciaorsz�g �s D�l-Belgium k�zkedvelt haszongalambja. Belgiumba m�r Franciaorsz�gb�l ker�lt �t. K�s�bb az Egyes�lt �llamokban terjedt el igen nagy m�rt�kben. Eredetileg tipikus mez�re j�r� haszongalamb volt, s ennek k�sz�nhet�, hogy ma is kiv�l�k a gazdas�gi tulajdons�gai. Kor�bbi feljegyz�sek szerint a francia v�r�s mond�in �s a helyi parlagi galambf�les�gek keresztez�seib�l j�tt l�tre, amit azut�n k�vetkezetes szelekci�nak vetettek al�. A szelekci� sor�n mindig a leg-v�r�sebb egyedeket r�szes�tett�k el�nyben. �j megvil�g�t�sban t�nik fel a carneau eredete, ami�ta az Egyes�lt �llamokba Sz�ri�b�l import�ltak (1954) k�l�nb�z� fajt�kat. Ebben v�r�s �s s�rga sz�n� libanoni fajta is szerepelt, amelyek a carneauhoz nagyon hasonl�k. M�g a szem �s az orrdudor is megegyezik „az�val” (Levi). Ezek a t�nyek arra utalnak, hogy a francia carneau eredet�t ide kell visszavezetni. Az indokl�s m�g azzal is meger�s�thet�, hogy Franciaorsz�g �s Sz�ria a 16., 17. �s 18. sz�zadban �l�nk kereskedelmi kapcsolatban volt egym�ssal. Kiv�l� haszonfajta, fi�k�i 45—50 dkg s�ly�ak, kit�n� min�s�g� b�rrel �s ragyog� h�sform�kkal. Nagyon szapora, els�rend� nevel�, nyugodt v�rm�rs�klet� fajta. Id�vel, mint ki�ll�t�si galamb is n�p- szer� lett. 1 A carneau alacsony �ll�s�, z�m�k, j�l izmolt t�pus� haszongalamb. Feje g�mb�lyded. A cs�rt�l a homlok er�sen domborod� �vet alkot. Szeme �l�nk tekintet�. �risze narancsv�r�s, szemgy�r�je v�kony, vil�gos b�rsz�n�. Cs�re k�zepesen hossz�, szab�lyosan elkeskenyed�, kiss� lefel� ir�nyul. Minden sz�nv�ltozat� vil�gos szarusz�n� (kiv�ve a fekete carneau fekete cs�r� t�pus�t). A nyak k�zepes hossz�s�g�, egyenletesen vastagod�, meredek tart�s�. A h�t igen sz�les, a farok fel� fokozatosan keskenyedik �s lejt. (Az amerikai standard er�sebb, 50 fokos lejt�st tart k�v�natosnak, s�t a fels� hat�r�t 60 fokban hat�rozza meg.) A mell dombor� �vel�s�, er�s, sz�les, nagyon j�l izmolt. A sz�rnyak sz�lesek, t�rzsh�z simulok. Els�rend� evez�i a farok sz�leire r�fekszenek. A sz�rnytollak k�zepes hossz�s�g�ak. �gyszint�n a farok is, amely fokozatosan elkeskenyedik. Az amerikai t�pus� carneau sz�rny- �s farktollai r�videbbek. A l�bak r�videk, tollatlanok, �l�nkv�r�s sz�n�ek. A karmok sz�ne a cs�rrel mindig megegyez�. Eml�t�st �rdemelnek az amerikai standard s�lyok, mivel azok a carneau igazi haszont�pus�t jellemzik: �reg h�m 740 – 910 g fiatal h�m 680 – 850 g �reg toj� 680 – 850 g fiatal toj� 620 – 790 g A t�l nagy test e fajta tart�sakor sem gazdas�gos, ez�rt �reg �llatokn�l a maxim�lis s�lyhat�rt 104 dkg-ban �llap�tott�k meg. A haszon carneau b�r- �s cs�rsz�ne vil�gos legyen. S�lyosabb hib�k: durva fej, hatty�nyaks�g, sz�k mell, kicsi test, s�t�t b�r- �s cs�r sz�n. Franciaorsz�gban csak a v�r�s �s s�rga sz�nt tartj�k nyilv�n elismert v�ltozatk�nt. A francia �s amerikai szelekci�s ir�nyzat t�bb vonatkoz�sban elt�r egym�st�l, �gy a carneaura mindk�t orsz�g k�l�n standardot �llap�tott meg. A francia standard kisebb tests�lyt �r el�. Als� s�lyhat�rk�nt azonban megszabja, hogy a h�mek legal�bb 575 g, a toj�k 400 g s�ly�ak legyenek. N�gyhetes fi�k�kt�l a 400 g-os tests�lyt megk�vetelik. Az Egyes�lt �llamokba �vsz�zadunk els� �veiben import�lt�k a carneaut. Hamar k�zkedveltt� v�lt, gyorsan elszapor�tott�k. Az amerikai t�pus� carneau ma m�r j�val nagyobb test�, mint az eredeti import anyag volt. T�m�rebb� v�lt. Nemcsak nagy test�, hanem kiv�l� h�sform�kat is mutat. Sz�rny- �s faroktollai viszont r�videbbek, eredeti j� rep�l�k�szs�ge cs�kkent. Feh�r carneau. New Jersey �s Illinois �llamokban mutatta be el�sz�r k�t teny�szt�. Kedvez� sz�ne miatt a nagy amerikai haszongalamb-farmok egyik legkedveltebb galambja. Az USA-ban jelenleg a feh�r carneau z�m�t a legnagyobb amerikai farm, a Pallmetto c�g szolg�ltatja. Itt 1915-t�l teny�sztik ezt a v�ltozatot. A fekete carneau ipari szempontb�l — kedvez�tlen tollsz�ne miatt — kev�sb� n�pszer�, mint a v�r�s, a s�rga �s a feh�r v�ltozat. Standardj�t 1920-ban �llap�tott�k meg. A cs�r sz�ne kezdetben vil�gos volt, ami egy�tt j�rt a b�r vil�gos sz�n�vel. K�s�bb feket�re v�ltoztatt�k a cs�r sz�nstandardj�t. Ez h�tr�nyosan hatott elterjed�s�re, mivel a cs�r �s b�r pigmentje ipari feldolgoz�s szempontj�b�l kedvez�tlen. Ki�ll�t�si galambk�nt azonban nagyon mutat�s �s kedvelt. Haz�nkban a carneau amerikai v�ltozat�t m�g csak az irodalomb�l ismerj�k. K�lf�ldi k�zlem�nyek szerint mind a tisztav�r� szaporulatb�l, mind haszonkeresztez�seib�l a legjobb, leggazdas�gosabban el��ll�that� h�s�ru nyerhet�.