Az amerikai �ri�sposta k�llemi jegyeir�l

Az amerikai �ri�spost�r�l �vente �ltal�ban 2-3 ismertet�s jelenik meg , de azokban jobb�ra a ki�ll�t�sokr�l  �s a fajtaklub �let�r�l esik sz�. A k�zelm�ltban olvashattuk az eredeti fajtale�r�s  ford�t�s�t is. Az American Pigeon Journal egyik, n�h�ny �vvel ezel�tti lapsz�mban Gerald E. Hobbs toll�b�l a fajta teny�szt�se sor�n el�fordul� hib�kkal foglalkoz� cikk jelent meg. A k�nnyedebb �rthet�s�g c�lj�b�l az �r�shoz szeml�ltet� rajzok is k�sz�ltek. A k�zlem�ny kivonatos ford�t�s�t az al�bb�akban adjuk k�zre azzal a c�llal, hogy a magyar teny�szt�k lerajzolva �s le�rva is l�thass�k azokat a hib�kat, melyekkel a fajta minden kedvel�je tal�lkozott vagy tal�lkozni fog teny�szt�i munk�ja sor�n. Ez ann�l is ink�bb fontos, mivel egyre t�bb �j teny�szt� veszi p�rtfog�s�ba ezt a fajt�t. Ilyenk�ppen ez az ir�nymutat�s bizony�ra nem lesz hasztalan.

Az amerikai �ri�sposta kialak�t�sa (standard�roz�sa) �ta az Iowa �llambeli teny�szt� az�rt k�zd, hogy megfelel� min�s�gi jegyekkel rendelkez� madarai legyenek, amelyeket sikerrel mutathat be a ki�ll�t�sokon. Ehhez rendelkezik egy oldaln�zeti k�ppel, �s a standard n�h�ny nyomtatott sor�val, amely olyan meghat�roz�sokat k�z�l, mint: hossz�, r�vid, m�ly stb., de nem adja meg, hogy milyen hossz�, milyen r�vid vagy m�ly legyen.

Ha olyan peches, hogy mag�hoz hasonl�, megzavarodott teny�szt�kkel versenyez, �l�k�n egy olyan b�r�val, aki kiv�lasztja a „legtalpraesettebb” madarat, akkor teny�szt�nk �gy j�n el a ki�ll�t�sr�l, hogy m�g kevesebbet tud, mint azel�tt, m�g kusz�ltabbakk� v�lnak kor�bbi fajtaismeretei. Szerencs�sebb esetben tapasztalt, j�l inform�lt �ri�sposta-teny�szt�vel vagy – b�r�l�val tal�lkozik. Ha el�g b�tor ahhoz, hogy k�rdezzen, akkor megkapja a standardban le�rt meghat�roz�sok magyar�zat�t, �gy b�lcsebben �s boldogabban t�r haza. Ha nincs �sszehasonl�t�si alap, akkor a le�r�sok elmos�dnak, eltorzulnak, vagy az t�rt�nik, hogy a teny�szt� a galambd�cban olyan madarakat is l�t, melyekn�l a hib�k csak kis m�rt�kben vannak meg, �gy azt hiszi, hogy minden rendben van. Amennyiben a ki�ll�t�sokon nem volt id� vagy m�d annak kider�t�s�re, hogy madarainak melyek a hib�i, �gy hossz� ideig tov�bbviszi teny�szet�ben a hib�s von�sokat. Hangs�lyozni kell, hogy a teny�szt�nek sokkal t�bbre van sz�ks�ge, mint n�h�ny sz� �s k�p. Helyes-e, hogy az ember csak a mad�r oldaln�zeti k�p�t vegye figyelembe, nem lehets�ges-e, hogy az egy�b n�z�pontok olyat is megmutatnak, amire az oldaln�zet nem k�pes?

Az 1. �bra egy j� t�pus� fejet mutat be profilb�l. L�tszanak a folyamatos g�rb�letek, a sz�lesedve emelked� homlok, az egyik oldali el��r�s szerint illeszked� orrdudor �s a j�, er�s cs�r. A h�mek kopony�j�nak el�g sz�lesnek kell lennie ahhoz, hogy a szemek fel�ln�zetb�l ne l�tsszanak.

A 2. �bra egy gyenge fejet �br�zol. J�l l�that� a gyenge cs�r, a homlok �s a cs�r k�z�tti t�r�s, a v�kony, gyenge cs�rt� �s als� cs�rk�va. Ezeket a hib�kat nagyon neh�z kijav�tani. Az ilyen mad�r hajlamos a nagys�gbeli ingadoz�sra �s a hossz�test�s�gre.

A 3. �bra egy lapos fej l�that�. A fej legmagasabb pontja a szemben viszony�tva el�l helyezkedik. Ugyancsak mutatkozik a meglehet�sen v�kony cs�rt�, de itt hozz� egy jobb als� cs�rk�va csatlakozik. A fej fel�lr�l n�zve keskeny.

A 4. �bra egy meglehet�sen j� fejet l�tunk, amely azonban hib�s als� cs�rk�v�ban �s torokt�jban folytat�ik. A torok nemcsak visszakanyarodik eg�szen a szem vonal�ig, hanem a nyakhoz csatlakozva �lesen meg is t�rik. Ha a nyak vastag, akkor ez a t�r�s m�g hangs�lyosabb. Ezt a hib�t szint�n neh�z kijav�tani.

Az 5. �bra gyenge h�ts� koponyar�sz �s hib�s nyak �l l�that�, melyet a torokn�l gyakran k�s�r �les t�r�s. A gyenge h�ts� kopony�t nem neh�z korrig�lni de nem is t�l gyakori hiba.

A 6. �bra hatalmas fejet mutat gyenge cs�rrel �s a szem rossz elhelyezked�s�vel. A szemek t�l magasan vannak �s t�ls�gosan h�tul helyez�dnek el. A cs�r k�z�pvonal�b�l a fej h�ts� r�sz�ig h�zott vonalnak a pupilla als� r�sz�n kell �thaladnia, a szem k�z�ppontj�nak pedig a cs�rzug �s a fej h�ts� r�sze k�z�tti vonal harmadr�sz�nek kell elhelyezkednie. Az er�s cs�rrel �s csontozattal rendelkez� mad�r nagyon j� ut�dokat hozhat.

A 7. �br�n l�that� mad�r elt�r a standardt�l, mivel t�l r�vid, t�l kerek �s telt, m�gsem olyan, amelyet t�l kem�nyen b�ntetn�nek a b�r�k. Ez a t�pus el�g ritka, viszont j�l lehet haszn�lni arra, hogy kijav�ts�k a 2-6. �br�n jelzett t�pusok hib�it. Ez�rt id�nk�nt be kell vinni a teny�szetbe a 7. �br�nak megfelel� t�pus� madarat.

A 8. �br�n rajzolt mad�r nyaka oszlopszer�, mely a h�thoz �les t�r�ssel csatlakozik. A h�t er�sen lejt, olyan mint egy sz�nk�p�lya. A farok messze t�lny�lik a sz�rnyv�gen, amely sz�les, s �gy a standardt�l elt�r� form�j�. A sz�les sz�rnyv�g a h�thoz ritk�n illeszkedik el��r�sos m�don. A sz�rnyb�b sz�gletes, a szemnek a kereked�n�l kev�sb� kellemes l�tv�ny. Ezenk�v�l gyakran lapos mellhez kapcsol�dik. Ezeket a hib�kat a fej hib�in�l nehezebben lehet korrig�lni. B�r ezt a madarat k�nny�nek �s l�giesnek �rezz�k, tudnunk kell, hogy ezeket csak megenni �rdemes. A nem elv�konyod� nyak gyakran meghajlik �gy, mint a b�tyk�s hatty��.

A 9. �br�n a nyak m�r jobban v�konyodik, de m�g mindig t�l vastag, �s h�tn�l megt�rik. A sz�rnyak nem fekszenek laposan a h�tra. Ezt gyakran k�s�ri sz�les �s lapos der�k, melyet k�p alak�an hegyesed� farokkal lehet ellens�lyozni. Olyannal, melyre megfelel�en r�illeszkedhetnek a sz�rnyv�gek. Egyes teny�szt�k el�nyben r�szes�tik az itt bemutatott egyenes l�bakat �s a hossz� cs�d�ket. Ez a t�pus a king galamb megk�v�nt tulajdons�ga. A „posta” t�pust azonban a tipikusan hajlott l�b�ll�s �s a r�vid, vastag cs�d jellemzi. Ezek biztos�tj�k az er�teljes megjelen�st.

A 10. �br�n olyan mad�r l�that�, mely kezd� sz�m�ra j�nak l�tszik, de homor� �s nem takart a h�ta, tov�bb� ejtettek a sz�rnyai. Ez a t�pus gyakran k�v�r �s puha. Sokkal gyakoribb a toj�k eset�ben, amikor t�len t�letetik �ket. �rezz�k, hogy el�t�rbe tolakodik a t�m�tt, duzzad� far �s mell, amelyet nagyon j� k�zben tartani. E t�pus jobban lehet haszn�lni teny�szgalambk�nt, mint a 8. �s a 9. �br�n l�v�ket.

A 11. �bra egy j� t�pus� madarat mutat be hatalmas, �k alak� testtel az er�sen kirajzol�d� sz�rnyak k�z�tt kb. 12 cm mellsz�less�ggel. A keskeny farok viszonylag r�vid, a t�rzsh�z k�p alak� der�kkal csatlakozik.

A 12. rajz hossz� keskeny testet mutat, hozz�ill� fejjel, mely t�pusos, de lehetne a 8. �bra fel�ln�zeti k�pe is. A mell keskeny �s lapos. A cs�rhegy a mellt�l h�zott f�gg�leges vonal el�tt helyezkedik. A sz�les farok laposan v�gz�dik. A nagy evez�tollak a farok felett l�tszanak. A k�t sz�rnyhegynek �ssze kell �rnie, vagy csak 6 mm-re helyezkedhetnek egym�st�l. A sz�rny t�l egyenes vonalban hajlik a h�tra.

A 13. �bra a 10-es fel�ln�zetk�pe is lehetne, ahol j�l l�that� a nyitott h�t �s �szlelhet�k a farok alatt tartott evez�tollak szaggatott vonalai. Az evez�tollak k�z�tti ny�l�sban l�that� az ar�nyos der�k �s a korm�nytollazat.

A 14. �bra egy j� t�pus� mad�r el�ln�zeti k�pe. J�l l�tszanak a vastag, izmos l�bak, melyek az er� oszlopainak t�nnek, �s az egyens�ly �rdek�ben terpesztettek. A r�vid, vastag nyak j�l illeszkedik a testhez, melyet er�s sz�rnyak kereteznek. A fej form�j�t finoman �velt g�rbe vonal mutatja, a tetej�n hat�rozott kisz�lesed�ssel, mely er�t sug�rz�an ereszkedik le a cs�rt�ig.

A 15. �bra a 8. �s 12. el�ln�zeti rajza is lehetne, amelyen oszlopszer� nyak�t l�thatunk. A sz�rnyak felny�lnak eg�szen a nyakig �s a t�m�rs�g hi�nya jellemzi �ket. Ha megfigyelj�k a 14-essel �sszehasonl�tva a l�btart�s k�l�nbs�g�t, akkor meg�rtj�k, hogy egyes madarak mi�rt mutatnak j�l, m�sok viszont nem. A l�buk �sszez�rtak, �gy a mad�rnak keskeny �s t�r�keny jelleget adnak.

Az amerikai �ri�sposta er�s test�, r�vid mad�r. Ez egyar�nt l�that� karmain, l�bujjain, cs�djein, l�bsz�rain, fark�n, sz�rnyain, nyak�n, fej�n, orrdudor�n �s cs�r�n. Mindezek r�vid, er�s csontozatot felt�teleznek. Nem sok „p�z” van benn�k, de nagy a haszn�lati �rt�k�k, ezenk�v�l csod�latos ki�ll�t�si madarak. Ha olyan galambot �hajt, melynek viszonylag r�vid m�ltja, de nagy j�v�je van, akkor teny�sszen amerikai �ri�spost�t!

 Pusztai Lajos

Fackelmann J�nos