A magyar csirkegalambr�l

Az ut�bbi �vekben m�r-m�r szinte elt�nt, s a szakk�nyvek m�r nem is adtak helyet e fajt�nak. E kecses, s r�gen igen k�zkedvelt �s teny�sztett fajta B�k�s �s Csongr�d megy�ben 50 �vvel ezel�tt vir�gkor�t �lte.

Sz�les, m�ly t�rzs� fajta, a farok kiss� emelten hordott, a fej sz�les �s er�teljes. A szemek �rdekesen, m�s fajt�t�l elt�r�en jellemezhet�ek. Az �l�nk szemek sziv�rv�nyh�rty�inak sz�ne narancs- �s citroms�rga. K�l�nlegess�ge, hogy a feh�r sz�n�ek sem lehetnek �gynevezett b�kk�nyszem�ek. A szemgy�r�k h�sv�r�s sz�n�ek.

A nyak k�zepes hossz�s�g� �s f�gg�leges tart�s�.

El�fordul� sz�nek: feh�r, fekete, k�k, v�r�s, s�rga, foltostarka, tigristarka �s babos.

A fajt�t B�k�s megy�ben Eleken, B�k�scsab�n, K�tegyh�z�n, valamint Moh�cson �s Baj�n, illetve m�g n�h�ny helyen az orsz�gban �rizt�k meg. Tudunk n�h�ny Jugoszl�vi�ban l�v� �llom�ny l�tez�s�r�l is. K�l�n�sen kiemelt feladat, hogy e fajta egyedsz�ma n�vekedjen, s az alapsz�nek ism�t el�t�rbe ker�ljenek.

Kutat�si, fejleszt�si c�lk�nt az al�bbiakat fogalamztuk meg egyik tanulm�nyunkban:

„Az egyedsz�m cs�kken�se, a rokonteny�szt�s n�h�ny ter�leten jelent�sen �rezteti hat�s�t, ugyanis az egysz�n�ek sz�ma igen lecs�kkent. A fajta meg�rizte kecses ty�ktart�s�t, s�ly�b�l kicsit vesz�tett �tlagosan, s a foltostark�k, a tigristark�k �s a babosak az uralkod� sz�nv�ltozatok.

Gondot jelent az egysz�n�ek hi�nya. K�keket alig l�thatunk, a s�rga, a v�r�s �s a fekete sz�nv�ltozat is ritka. A feh�r sz�nv�ltozat egyedei k�z�tt jellemz� hibak�nt eml�thetj�k azt, hogy t�bb egyed sziv�rv�nyh�rty�ja nem citrom- vagy narancss�rga, hanem �gynevezett b�kk�nyszem. Ezeket ki kell z�rni a teny�szt�sb�l.

A kutat�si-fejleszt�si c�l teh�t a kecses, ty�ktart�s�, 60-80 dkg �tlags�ly�, r�vid, sz�les m�ly t�rzs�, emelten hordott fark�, a fajtale�r�s minden sz�nben fellelhet� egyedek kiteny�szt�se, szapor�t�sa �s elterjeszt�se.”

Megv�ltozott a feh�r sz�n� egyedekn�l a sziv�rv�nyh�rtya sz�ne, m�gpedig �gy, hogy a b�kk�nyszem az elfogadott.