Francia Sottobanca

Ez a fajta m�r az �gynevezett forma- vagy alakgalamb csoport klasszikus fajt�i k�z�p tartozik. A mond�n, a kosoa �s a t�bbi e csoporthoz tartoz�k k�z�l val�. A sottobanca k�t olasz sz�b�l tev�dik �ssze: sotto = alatt illetve banca, ami latinos, olasz �r�s szerint bankot jelent, c = k. hogy mikor �s melyik pihent olasz tal�lta ki ezt a nevet, arr�l nem sz�l a kr�nika.

A fajt�t a XVIII-XIX. sz�zadban, Lombardia tartom�ny�ban teny�szthett�k ki, semmi egy�b c�lja a tart�s�nak nem volt, mint az �zletes galambh�s termel�se. �ltal�ban ez volt a nagy it�liai parasztudvarok galambja. A n�v maga csak 1890-�ta ismert. Egy id� ut�n Franciaorsz�gban is ismert lett, �s a francia teny�szt�k m�r nem csak tart�i, hanem teny�szt�i, nemes�t�i is lettek fajt�nak. A szakk�nyv is m�r „francia szottobank�r�l” �r. A fajta kiteny�szt�i olaszok voltak, de a nemes�t�i, a tov�bbteny�szt�i m�r franci�k.

�sszbenyom�s: er�teljes, nem hossz� test�, meglehet�sen nagy galamb. A test tart�sa enyh�n emelt. Teny�szt�si c�lja szerint a toj�k s�lya 750-1000, a h�mek� 850-1100 gramm lehet. A fej nagy, kerek, sz�les homlokkal �s dombor� fejtet�vel. Szinte egyetlen az alakgalambok k�z�tt, amely sz�les, szil�rd, tollforg� n�lk�li kagyl� alak� konttyal rendelkezik, mely a nyakon ugyancsak d�s s�r�nyben folytat�dik. A narancssz�n� szemeket keskeny, v�r�ses szemgy�r� veszi k�r�l. A cs�r er�teljes, k�zepesen hossz�, h�ssz�n�, de a s�t�t sz�n�eken a r�fut�s is megengedett. A meglehet�se vastag nyak a fej fel� elv�konyodik. A torok j�l kimetszett. A sz�rnyak a testhez simulnak, �s a h�tat takarj�k. A farok r�vid �s z�rt. A l�bak tollatlanok, a karmok a cs�r sz�n�hez igazodnak. Elfogadott tollsz�nek: feh�r, fekete, v�r�s, s�rga, k�k fekete szalaggal. Robosztuss�ga dac�ra a galamb �l�nk, vitalit�sa j�. A fajta tart�sa szel�d.