Piacentino

A piacsent�n� haz�j�t nem neh�z kital�lni, az olasz v�ros Piacensa k�rny�k�n teny�sztett�k ki a r�mai, a v�rosi �s a bagdetta keresztez�s�vel valamikor a XVIII-XIX. sz�zad t�j�n. Csak feh�r sz�nben ismert, s ennek megfelel� a szemek �s a cs�r sz�ne is. Testform�ja a r�mai galamb�hoz hasonl�, hossz�k�s �s k�z�pmagas �ll�s�. Er�teljes galambfajta, hiszen „h�sgalamb”. A toj�k s�lya el�ri a z50-950, a h�mek� a 800-1000 grammot. A teste telt, als� vonal� enyh�n domborod� mellel, v�zszintes tart�ssal. A feje sz�pen �velt, laposan h�zott homlokkal �s kerek�tett tark�val. A torok j�l kimetszett. A szemeket �l�nkv�r�s szemb�r z�rja k�r�l. A sz�rnyak z�rtak, j�l bor�tj�k a h�tat, �s a v�zszintesen hordott farkon nyugszanak. A l�bak er�sek, tollatlanok. A fajta szinte eg�sz �vben k�lt �s 2-28 naponk�nt, v�g�sra �rett fi�k�kat nevel. M�ra m�gis a piacsent�n�t kiz�r�lag ki�ll�t�sra teny�sztik a fajt�t teny�szt� kevesek.