Lengyel hi�zgalamb

K�zismert, mez�re j�r� haszongalamb. Keresztez�sek r�v�n �ll�tott�k el� k�t nagyobb test� parlagi fajt�b�l. Roswadowsky krakk�i professzor ez ir�ny� k�zl�se szerint egyik �se a lengyel pikkelyes, m�sik a szil�ziai feh�r fej� begyes galamb. El�z�t�l a legelterjedtebb v�lt�zatban el�fordul� pikkelyess�get, ut�bbit�l az enyhe f�v�k�pess�get (begyess�get) �r�k�lte. Nev�t val�sz�n�leg �les l�t�s�, t�zes tekintet� szeme miatt kapta (hi�z n�z�se van). Manaps�g a legt�bb orsz�gban egyszer�en csak hi�zgalambnak nevezik, holott kimondottan lengyel fajta. K�l�n�sen nagy sz�mban volt megtal�lhat� Krakk� �s Lemberg k�rny�k�n.

K�lf�ld�n is hamar megkedvelt�k. Els�k�nt N�metorsz�gban, ahol k�zel egy �vsz�zaddal ezel�tt m�r bemutatt�k a hallei ki�ll�t�son. Jelenlegi nemes form�j�t �s k�l�nb�z� sz�nv�ltozatait is els�sorban n�met teny�szt�k alak�tott�k ki.

Els� benyom�sra alkatilag a parlagi galamb egy nagyobb�tott v�ltozat�ra eml�keztet. R�vid, m�ly t�rzs�, t�m�tt h�s� galamb, r�vid, vastag nyakkal, r�vid l�bakkal. Gazdas�gi tulajdons�gaiban is teljesen megegyezik  a parlgival: kiv�l� �lelemkeres�, igen szorgalmasan k�lt� fajta. A parlagit�l elt�r� jelleg�t a hossz� �s gondos teny�szt�i munka nyom�n kialak�tott kultur�lt von�saiban, nemes megjelen�s�ben �s jellegzetes sz�nv�ltozataiban ismerhetj�k fel.

Feje nagy, el�gg� sz�les. Homlokvonala k�zepesen �velt, a cs�rrel alkotott vonala cs�rt�ben megt�rik. A fejtet� enyh�n lap�tott �vel�s�.

Cs�re k�z�phossz�, m�rs�kelten lefel� ir�nyul, s�t�ten pigment�lt. Az orrdudorok sima sz�vet�ek, feh�ren porozottak. Szemeit eg�szen v�kony, palasz�rke szemgy�r� �vezi. Az �risz mindig narancss�rgha.

A nyak r�vid, vaskos, f�gg�leges tart�s�. A torok�l kicsi metsz�s� �vet k�pez. R�vid �s sz�les h�ta h�trafel� lejt. Egyenes vonal� vagy valamelyest homor�. Melle sz�les, telt idom�, form�san domborod� .A begy felf�v�sakor melle m�g nagyobbnak, tetszet�sebbnek l�tszik.

Sz�rnyai r�videk, sz�les pajzs�. A pajzs �v�t a nyak tollai r�szben eltakarj�k. Sz�rnyevez�i csaknem a farok v�g�ig ny�lnak, a vez�rtollak hegye �ssze�r.

A farok k�z�phossz�, korm�nytollai j�l z�r�dnak.

A l�bak r�videk, combjait a hastollazat er�sen takarja. A cs�d�k, ujjak csupaszok, v�r�s sz�n�ek. K�rmei s�t�tek.

Igen sokf�le sz�nv�ltozat�t teny�sztett�k ki. Ezek k�z�l a legismertebbek:

1.     Egysz�n� k�k, feh�r sz�rnyszalaggal �s feh�r vagy sz�nes sz�rnyevez�kkel.

2.     Vil�gosk�k alapsz�n, feh�rpikkelyes sz�rnypajzzsal, feh�r sz�rnyszalaggal, feh�r vagy sz�nes sz�rnyevez�kkel.

3.     Fekete alapsz�n feh�r pikkelyes sz�rnypajzzsal, feh�r sz�rnyszalaggal, feh�r vagy sz�nes sz�rnyevez�kkel.

4.     V�r�s alapsz�n, feh�r sz�rnyszalaggal, feh�r vagy sz�nes sz�rnyevez�kkel.

5.     V�r�s alapsz�n, feh�r pikkelyes sz�rnypajzzsal, feh�r sz�rnyszalaggal, feh�r vagy sz�nes sz�rnyevez�kkel.

6.     S�rga alapsz�n az 5. pontban k�z�lt v�ltozatokkal.

7.     S�rga alapsz�n a  6. pontban k�z�lt v�ltozatokkal.

Az egysz�n� k�k �s k�kpikkelyes sz�rnyszalagj�nak h�ts� sz�le v�kony fekete cs�kkal szeg�lyezett.

A k�k �s fekete alapsz�n� v�ltozatok fej�t �s nyak�t f�nyes, ac�losan sz�nj�tsz� fed�tollak bor�tj�k.

Legtipikusabb �s legelterjedtebb v�ltozata a k�kpikkelyeses, amelyb�l teny�szt�ink igen �rt�kes �llom�nyt mondhatnak maguk�nak.

A toj�k tests�lya 550-650 g, a h�mek� 580-720 g.