Florentini galamb
2008.05.15. 21:19
Fajtaismertet
Florentini galamb
Rajzos, tykalkat haszongalamb, a gazdasgi fajtkon bell a legrgebbiek kz tartozik. Olaszorszgban tenysztettk ki, mgis legnagyobb mrtkben Stjer- s Bajororszgban terjedt el. Ezenkvl ma mr elg nagy ltszmmal megtallhat Drezdban s krnykn.
Annak ellenre, hogy rgi s vilgszerte kzismert fajta, melyet jabb fajtk kitenysztshez s formlshoz is felhasznltk, haznkban inkbb csak hrbl ismertk. Bayer B. kzlse szerint csak az 1960 szn lebonyoltott galambimport keretben kerlt hozznk viszonylag szmottev ltszmban, amelyet a Magyar Galambtenysztk Szvetsge az NDK-bl hozatott a vele foglalkozni kvnk ignylse alapjn.
A florentini az idk folyamn formavltozson ment tt. Jelenleg ismert tpust vszzadunk elejn nmet tenysztk alaktottk ki, amikor is a mltait hasznltk fel nemesit keresztezsre. Ennek eredmnyeknt a korbbi, kedveztlen formj, hossz trzs florentinit a mltaihoz kzel ll tykformj (rvid trzs, magas lls, hossz nyak), nemes, bszke tarts galambb vltoztattk. Megjelensi formjban rszben a mltaira, rszben a tyktarkra emlkeztet. Rajzt illeten a strasszerhoz ll legkzelebb.
A farok kzepesen hossz, teljes egszben egyenletes vastagsg. Felfel irnyul s a vizszntes tarts htvonallal 45 fokos szget zr be. Kormnytollainak vge egyenes metszs. Faroktmaszt tollai igen dsak.
A lbak ersek, a kzepesnl valamivel hosszabbak. A combok szabadn llok. A csd s lbujjak ersek, sznk krminvrs.
Alapszne fehr. Sznes a fej, a szrnyak s a farok. A fej rajza a strasszerval megegyezik: htul a tark lig, ell a torok alatt pedig 3-4 cm mlysgig terjed. A szrnyak elsrend eveztollai fehrek. Leggyakoribb sznvltozatai: fekete, kk (szalagos s szalag nlkli), kovcsolt kk, vrs s srga.
Testnagysgra megegyezik a kzepes test strasszerval. A kifejlett tojk 580-680, a hmek 650-780 g slyak.
Lnyeges s gyakrabban elfordul hibk: nyurgasg, szk mell, rvid lbak, sztterl farok, kicsi, tlfinom fej, kicsi test.
leters, energikus, lnk vrmrsklet fajta. Zmk teste, rvid szrnyai miatt rerlkpessge gyenge, lland tartzkodsnak krnykt nem hagya el.
|