Cauchois fajtaismertet�

R�gi normandiai sz�rmaz�s� fajta. Boitard �s Corbie (1824) szerint kiteny�szt�s�ben f�leg a carneau, mondain �s sz�mos mezei sz�nes galambfajt�t vontak be, amelyek ezt a k�l�nleges sz�nkombin�ci�t eredm�nyezt�k a sz�rnypajzson. A francia standard a h�mekn�l 700-800 g, m�g a toj�kn�l 600-700 g �l�t�meget �r el�.

A fej k�zepes nagys�g� �s kiss� hossz�k�s. Az �risz narancss�rga. A cs�r k�zepes hossz�s�g� �s sz�ne a s�t�t v�ltozatokn�l fekete, a vil�gos t�nus�akn�l pedig csontsz�n�. A nyak k�zepes hossz�s�g�, sz�les alapb�l indul. Kifejezetten sz�les mell� fajta. A h�t sz�les, m�rs�kelten lejt a farok fel�. A sz�rnyak nagyok, hossz�ak �s a farkon fekszenek, de annak a v�g�t nem �rik el. A l�bak k�z�phossz�ak �s minden sz�nv�ltozatn�l a c�klav�r�s sz�n�t r�szes�tik el�nyben.

Elismert sz�nek: az egysz�n�eken kiv�l, amelyek kev�sb� �rt�kesek gyakoriak a feh�r, v�r�s �s s�rga szalagosak, illetve a pikkelyesek ezek k�z�l is a leg�rt�kesebbek a v�r�s, mahag�ni, feh�r �s baracksz�n� sz�rnypajzs�ak. Mindem sz�nv�ltozatn�l (kiv�ve az egysz�n� feh�ret) alapvet� k�vetelm�ny a f�lhold alak� feh�r folt el�l a begy t�j�k�n.

Forr�s: Dr. Meleg Istv�n : A galamb �s teny�szt�se