Ty�ktarka fajtaismertet�

Egyed�l�ll� rajzot visel� fajta, melyet Ausztri�ban, els�sorban Linz k�rny�k�n teny�sztett�k ki. Erre utal r�gebbi szakk�nyvekben fel-felt�n� „linzi galamb” elnevez�se is. Kiindul� fajt�nk�nt a florentini �s k�l�nb�z� bagdett�k szolg�ltak. Els� p�ld�nyaik 1860-ban Fels�-Ausztri�b�l ker�ltek N�metorsz�gba.

Franciaorsz�gban valamint Sv�jc �s Flandria francia nyelvter�letein, de az USA-ban is magyar fajtak�nt tartj�k sz�mon, testfel�p�t�se �s –tart�sa alapj�n pedig „husz�ros” jelz�vel illetik.

A ty�ktarka er�s termet� ty�k galamb fajta, hossz� nyakkal �s l�bakkal. A fej hossz�k�s, tet�je egyenletesen hajl�tott �gy, hogy a cs�rre egy�tt lend�letes, hosszan elny�l� �vvonalat k�pez, amelynek fut�s�t a cs�rdudorok sem t�rhetik meg. A m�lyen �l�, meglehet�sen nagy szemek �risze narancssz�nt�l k�rminpirosig v�ltoz�. A szemb�r j�l fejlett �s t�bb sorban helyezked�, �l�nkpiros gy�r�kb�l �ll. A cs�r meglehet�sen hossz�, er�s, szaruja vil�gos. A cs�rdudorok j�l fejlettek �s hosszukn�l sz�lesebbek. A hossz� nyak tart�sa f�gg�leges. A torokt�j j�l kikerek�tett. A h�t lehet�s�g szerint r�vid, h�trafel� kiss� emelked�. A v�llak sz�lesek �s er�sek. A j�l fejlett sz�rnyak a rokon fajt�k�n�l hosszabbak, evez�i a farokra fekszenek �s annak v�g�t csaknem el�rik. A lehet�leg r�vid farok korm�nytollai keskenyre z�rtak, s mintegy 45 fokos sz�gben emelked�k. A l�bak hossz�ak �s er�sek, a sarok�z�let csak enyh�n t�rt, a cs�d�k �s az ujjak tollatlanok, a karmok szaruja vil�gos. A viszonylag r�vid tollazat a testre feszesen simul.

Figyelemre �rdemes a fajta egyed�l�ll�an jellegzetes rajza: a fej oldalai, a mell kezdet�ig  �r�, alul �vben z�r�d� el�ke, a sz�rnypajzsok, a farok a fed�vel �s a t�maszt�val egy�tt sz�nesek, a tollruha t�bbi r�sze feh�r. A cs�rt�t�l a homlok �s a fejtet� szimmetriavonal�ban 3-5 mm sz�les, feh�r cs�k h�z�dik, s a tark� t�jon csatlakozik a nyak feh�r sz�n� h�ts� r�sz�hez. Az el�k�t �s a v�llb�bok fels� r�sz�t kb. 1 cm sz�les, feh�r tollmez� v�lasztja el. A sz�ls� 6-11 evez� is feh�r. A fi�ksz�rny sz�nezetk�nt k�v�natos.

E komplik�lt rajz elfogadott: fekete, v�r�s, s�rga, barna, fekete szalagos k�k, feh�r szalagos vil�gos k�k, kov�csolt k�k, v�r�s- �s barnafak� valamint kov�csolt barnafak� sz�nv�ltozatokban.

Mivel a ty�ktarka vereked�s term�szet�, j�l rep�l �s kiv�l�an szaporodik, eredm�nyes teny�szt�s�hez n�lk�l�zhetetlen a nagy alapter�let� d�c, a k�nyelmes �s j�l szepar�lt k�lt�hely, s ha sz�ks�ges, a rep�l�s�kh�z is m�dot ad�, t�gas r�pde.