-nmet begyes
2006.09.10. 15:43
Fajtaismertet
-nmet begyes
A mlt szzad msodik felben – fknt vgn – s szzadunk elejn az egykori nmet „paraszt begyesekbl” tenysztettk ki. Ezt munkt ktsgkvl befolysoltk s meggyorstottk a magyar begyesek. Cltudatos alkalmazsuk kzvetlenl az els vilghbort megelz s az azt kvet 20-as vekben Rbesamen nmet ezredes s az orszghatraikon tl is, begyes szakrtknt ismert tenysztknt ismerttenysztnk Rupanovics Jnos szemlyes kapcsolatra tmaszkodott, mely 1941 utn a fajta nmet tenyszti s Kovcs Gyula, a Magyar Galambtenysztk Szvetsgnek volt elnke kztt jraledt. Keretben a Mavad-on keresztl (teht leglis ton) szmos tenyszpldny kerlt, akr mg ma is l nmet tenyszt llomnyba. A kt fajta kllemi jegyeiben (lsd hivatalos magyar standard) napjainkban sem mutatkozik jelents eltrs.
Az -nmet begyesek nagytermet, begytl a farok vgig legkevesebb 50 cm hossz, lnk vrmrsklet galambok, igen ers fvssal. Fejk nyjtott, homlokuk meredek domborod, l nlkl fordul a szeld vels fejtetbe, s a homloknl valamivel alacsonyabban helyezked tarkvonalon t ugyancsak trs nlkli vben megy t a nyak hts lbe. A fehrek szeme stt, a tbbi szn- illetve rajzvltozat risze srgsvrs. A szemgyrk keskenyek a tollazat szntl fggen spadtak, pirkadtak vagy kkesszrkk. A csr szaruja, ugyancsak a tollazat szntl fggen, vilgostl szarusznn t feketig vltoz. A nyak a lehet leghosszabb, hogy a levegvel telt ris begynek helyet biztostson. A felfjt begy ovaloid vagy gmbly, a nyakat teljesen krlfogva a nyakl vonalt enyhn veltt teszi. A mellcsonti taraj vgtl kis horpadsbl indul, de taille (elfzds) nem mutatkozik. A mell igen szles, kiss emelt. A ht hossz s dombor. A farokhoz lejt htvonal adja meg ennek a begyesnek jellemz „svungjt” (lendlett). A hossz farok szlessge csaknem akkora, mint a vllbbok kztti tvolsg. Az igen hossz evezk elrik a farok vgt vagy azon tl is nylnak. A lbak rvidek s tollatlanok, a testet kzppontjban tmasztjk al. A combokat a has tollazata csaknem teljesen takarja. A tollazat fedtollai ltalban testszerte hosszak. Az evezk s a kormnytollak csak rendkvli jlzvel jellemezhetk.
Szn illetve rajzvltozatonknt szerepelnek: fehrek, feketk, ezstk, vrsek, srgk s fekete szalagos kkek, kkfakk simban vagy stt szalagosban, vrs- s srgafakk, vrsfak kovcsoltak, srgafak kovcsoltak s pacsirtzottak, tovbb szfejek feketben, tigrisek, klnbz sznnel babozottak s csaposak, feketben, kkben, vrsben s srgban.
Forrs: Szcs Lajos „ Galambjaink”
|