GD- Syndroma

A  fiatalok hasmen�ses, kisz�rad�sos t�netekkel j�r� megbeteged�s�r�l sok szakcikk jelent meg a szakirodalomban, de valahogy egyik okfejt�s sem magyar�zta meg marad�ktalanul, hogy mi�rt betegszenek meg szinte �vr�l-�vre a fiatalok olyan v�ltozatos klinikai t�netekben megnyilv�nul� betegs�gben, amelyet az �regebb galambok rendszerint nem kapnak meg, vagy legal�bbis ritk�n, m�g a fiatalok ,f�leg a k�sei fiatalok �vente rendszeres �ldozatai lesznek valamely k�rnak.

Dr. Warzecha cikk�t olvasva vil�gosodott meg el�ttem t�bb olyan r�szlete ennek a betegs�ghull�mnak, amelyet el lehet fogadni �s amelyben t�k�letes magyar�zatot kaptam k�rd�seimre.

A betegs�g Dr.Warecha szerint nem egy meghat�rozott k�rokoz� �ltal okozott betegs�g, hanem egy t�netegy�ttes, szindr�ma. A cikk szerz�je GD- Syndrom�nak nevezi, ami a Geschwollener D�nndarm Syndroma r�vid�t�se. Magyarra tal�n �gy lehetne leford�tani, hogy a v�konyb�l elz�r�d�s�nak jelens�ge.

Mi�rt pontosan fiatalokn�l fordul el� ez a megbeteged�s?

Mert a fiatal galamb legk�nnyebben t�madhat� szervrendszere az em�szt� csatorna, ezen bel�l is a v�konyb�l, �s az ezzel szomsz�dos m�j. Ezt a traktust k�l�nb�z� k�rokoz�k t�madj�k meg, melyek hat�s�ra a v�konyb�l gyullad�sos folyamata indul be �s a v�konyb�l bels� volumene besz�k�l, esetleg teljesen elz�rul.

Milyen k�rokoz�k alak�tj�k ki a szindr�m�t?

Els� helyen felel�sek a betegs�g kialakul�s��rt a Spironucleusok vagyis hexamit�k, de k�zre j�tszanak m�s b�l�l�sk�d�k is, �yg mint a coccidiumok, a b�lf�rgek, de �ppen �gy a bakt�riumok, salmonell�k, colibakt�riumok. M�sr�szr�l m�rgek, gomb�k toxinjai ( a romlott takarm�nyb�l) , valamint az adenov�rus.

Tov�bb nehez�ti a betegs�g felismer�s�t, hogy a v�konyb�l-huruthoz, majd gyullad�shoz sz�vesen csatlakoznak m�s k�rokoz�k �ltal l�trehozott betegs�gek is, mivel a fert�z�s kapuj�t el�tt�k az el�z�ekben eml�tett gyullad�st okoz� szervezetek megnyitj�k.

Mik a szindr�ma t�netei?

Mivel a b�l volumene a ny�lkah�rtya gyullad�sa miatt besz�k�l, az elfogyasztott t�pl�l�k a v�konyb�l bizonyos szakasz�n meg�ll, dug�t k�pez �s az elakadt takarm�ny eg�szen a begyig terjedhet. A takarm�ny �gy a rendesn�l tov�bb marad az em�szt�rendszer eme szakasz�ban, ami egyr�szt a takarm�ny roml�s�hoz vezet, m�sr�szt a v�z �tj�t is elz�rja. Ilyen m�don alakul ki a „vizes begy” �s a rossz em�szt�s. A takarm�ny nem tud a b�lben tov�bbhaladni, ez�rt a galamb valahogyan meg akar szabadulni t�le, ez az oka, hogy a begyben l�v� takarm�nyt kih�nyja. A „vizes begy” mellett a betegs�g m�sik jellegzetes t�nete a h�ny�s. Harmadik t�nete a t�netegy�ttesnek a fiatal kisz�rad�sa, csont-b�r sov�nny� v�l�sa.

Mivel a GD- Syndroma okoz�ja t�bbf�le k�rokoz� lehet, enn�lfogva a betegs�g lefoly�sa is nagyon v�ltozatos. Beavatkoz�sunk n�lk�l azonban legt�bbsz�r hal�los.

Dr. Warzecha kihangs�lyozza, hogy a betegs�g k�rokoz�j�nak pontos meghat�roz�sa a t�netek egy�rtelm� jelentkez�se eset�n sem lehets�ges. A betegs�g val�di okoz�j�t ( hasmen�s, vizes begy , kisz�rad�s) csak mikrobiol�giai, mikroszk�pos vizsg�lat �tj�n lehet meghat�rozni.

GD- Syndroma eset�n neh�zs�get jelent a betegs�g felismer�se. Sok esetben, ha a v�konyb�l megbetegedett is, mire a tr�gya a klo�k�ba �r, �jfent norm�lis konzisztenci�t mutat. A v�dekez� rendszer azonban gyeng�l a GD- Syndroma k�ros k�vetkezm�nyek�nt �s csak azt vessz�k �szre, hogy m�s fert�z� megbeteged�sekkel szemben a szervezet kev�s ellen�ll�st mutat. P�ld�ul a n�tha kezel�se ut�n minden rendezettnek l�tszik, m�gis h�rom nap ut�n a n�tha �jb�l jelentkezik. Ilyenkor a v�konyb�l megbeteged�s kezel�se jelenti a megold�st.

Bizonyos esetekben, amikor az �llom�ny klinikai t�neteket nem mutat, m�gis a v�dekez� rendszer gyeng�l�se folyt�n nagy vesztes�gek mutathat�k ki a tr�ningeken, amely az adenov�rus eset�ben m�rs�keltebb, �m hexamita fert�z�s eset�n az �llom�ny megfelez�dhet.

K�l�n kiemelik az �llatorvosok az adenov�rus szerep�t, �s megragadj�k az alkalmat, hogy a m�r a sz�ban forg� betegs�gn�l az adenov�rus is k�rokoz�k�nt szerepel, b�vebben sz�ljunk e v�rus t�rzsnek a jelent�s�g�r�l.

Tudjuk, hogy a v�rusok lek�zd�s�re az antibiotikumok nem alkalmasak. Ezekkel a gy�gyszerekkel csak a t�rsult betegs�gek gy�gy�t�s�t tudjuk elv�gezni. A v�rusok elpuszt�t�s�ra csak maga a megt�madott szervezet k�pes. Ez�rt ennek v�dekez� rendszer�t c�lszer� er�s�teni. A betegs�g k�rokoz�j�nak meghat�roz�sa az�rt is felt�tlen�l sz�ks�ges, mert ha a GD- syndrom�t szalmonell�k okozz�k, �gy annak antibiotikumos kezel�se hetekig tart, m�g az adenov�rus fert�z�se eset�n antibiotikus adagol�sa 3 napig tarthat. Hosszabb k�ra h�tr�nyosan befoly�solja a betegs�g lefoly�s�t.

Az adenov�rus izol�l�sa �s teny�szt�se neh�z. A galamb v�r�ben a bek�vetkezett hal�l ut�n a v�rus rendk�v�li m�don elszaporodik, �m a betegs�g kezdeti szakasz�ban csak kevesebb v�rus izol�l�s�ra van lehet�s�g.

A betegs�g elt�r� er�ss�g�, lefoly�s�. Lehet, hogy gyenge hasmen�s. M�skor gyors elhull�s jelzi jelenl�t�t. A betegs�g lefoly�s�nak k�l�nb�z�s�ge a k�rokoz�k virulenci�j�t�l, a galambok ellen�ll�k�pess�g�t�l, �s a d�c hygi�ni�j�t�l f�gg.

Jelenleg adenov�rus elleni olt�anyag nem �ll rendelkez�s�nkre. A v�rus rendk�v�l stabil. Burka ellen�ll�, a legt�bb fert�tlen�t� szer nem puszt�tja el, csak l�ngsz�r�val, perzsel�vel lehet megsemmis�teni. A m�sik vesz�lyt az jelenti, hogy az embri� m�r a toj�sban fert�z�dik. Id�sebb galambok ritk�n betegszenek meg l�that� klinikai t�netekben. Ennek ellen�re a betegs�get az id�sebb �llatok hordozz�k. Az inkub�ci�s id� ak�r t�bb h�nap is lehet, att�l f�gg�en, hogy a fiatal �llom�nyt milyen stressz-szitu�ci�k �rik.

A fert�z�d�st�l a betegs�g megjelen�s�ig t�bb-kevesebb id� telhet el.

Legszerencs�sebb az a teny�szt�, ahol adenov�rus nem jelentkezik, de �r�lhet a teny�szt� ha a fiatalok versenye el�tt 6-8 h�ttel el�bb megindul a megbeteged�s. Ilyenkor m�g b�zni lehet abban, hogy a versenyek megkezd�s�ig �tesik az �llom�ny �s a form�t m�g ki lehet er�szakolni. Peches az a teny�szt�, akinek az �llom�nya a tr�ning alatt betegszik meg, vagy �ppens�ggel a versenyek kell�s k�zep�n.

A kem�nyked�s �s szelekt�l�s forsz�roz�sa a betegs�g megjelen�se ut�n m�r nagy hib�nak sz�m�t. A tr�ningek er�ltet�se a betegs�g elvonul�s�ig s�lyosb�tja a fiatalok �llapot�t �s meghosszabb�tja a betegs�g fennmarad�s�t az �llom�nyban. Mi vezetett oda, hogy jelenleg a GD-syndroma okozta megbeteged�s olya nagy m�rt�kben elterjedt?

Els�sorban N�metorsz�gban megtiltott�k olyan gy�gyszerek keresked�k �ltal val� forgalmaz�s�t, amelyek eddig nagy biztons�ggal voltak bevethet�k a GD-syndr�m�t kialak�t� k�rokoz�k ellen. Az eml�tett gy�gyszerek most receptk�telesek, de aki �llatorvoshoz fordul �s a letiltott gy�gyszereket fel�ratja, annak nincs baja a GD-syndroma n�v alatt �sszefoglalt megbeteged�sekkel.

M�sodsorban az ut�bbi id�ben nagyon elterjedt a galambok cortison szerekkel val� doppingol�sa. Tudott dolog, hogy a cortison szerek gyeng�tik a galamb szervezet�nek ellen�ll� k�pess�g�t.

Harmadsorban pedig rendk�v�li m�rt�kben megn�ttek a galambok teljes�tm�nye ir�nti k�vetelm�nyek. A valamikori 150-200 km-es t�vok manaps�g 500-600 km-re n�ttek.

Dr. Warzecha nagyon j� versenyz�, tiszt�n l�t� szak�r�, k�pzett galambspecialista �llatorvos. Meg�rdemli, hogy hitelt adjunk annak, amit nek�nk mond �s nagy tisztelettel megk�sz�nj�k a seg�ts�g�t.

A GD-syndroma mindig �jabb �s �jabb k�rd�seket vet fel a teny�szt�kben:

Mely k�rokoz�k felel�sek a vizes begy a „vizes begy” �s a hasmen�s kialakul�s��rt?

            L�tezik egy legfontosabb k�rokoz�?

            Hogyan lehet a helyes diagn�zist meghat�rozni?

            Melyik szerveket t�madja meg a betegs�g?

            A teljes gy�gyul�s bek�vetkezik e a betegs�g megsz�n�s�vel, vagy a megbetegedett

            madarat el kell puszt�tani?

            A betegs�gen �tesett galambok tudj�k-e hozni a genetikailag t�l�k elv�rhat�

            teljes�tm�nyt?

            Hogyan t�rt�nj�k a kezel�se a beteg �llatoknak?

            Haszn�lnak vagy �rtanak az antibiotikumos kezel�sek?

            Lehet�s�g van-e valamilyen olt�anyag felhaszn�l�s�ra? Mi�rt van az, hogy egyszer

            hat�sos a kezel�s, m�skor azonban egy�ltal�n nem?

            Hogyan kell a madarakat ell�tni?

            Mennyi ideig tudja mag�t a betegs�g az �llom�nyban fenntartani? Mikor lehet a

            tr�ningeket �jb�l elkezdeni?

            �s �gy tov�bb…

            Rem�lem, kedves olvas�, hogy a cikk elolvas�sa ut�n a legt�bb, legfontosabb k�rd�sre

            feleletet kapott.

Forr�s: Ujh�zy P�ter: Az �zvegy versenyz�si m�dszer �s tart�stechnol�gi�ja