oriasgalamb
oriasgalamb
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Elrhetsgeim

Flp Lszl

Tel.:06 30/216 69 60

E-mail: lac1986@freemail.hu

              fuloplaszlo1986@gmail.com

 

 
Cikkek
Cikkek : Fajgalambjaink eredete s szrmazsa

Fajgalambjaink eredete s szrmazsa

  2009.01.25. 18:55

rta: Teremi Gbor ( 1937-ben )


 


 

FAJGALAMBJAINK EREDETE S SZRMAZSA

rta: Teremi Gbor (1937-ben)

 


Nemcsak ma, hanem sidk ta a szeldsg, rtatlansg, gyngdsg, jsg, bke s a szerelem mintakpe a galamb. Mr seink is szerettk, kedveltk ket, amit rgi ntink bizonytanak, amelyekben megszemlyestettk a galambot s ajkukrl pattantak a ma is hasznlatos megkap „des galambom", „kedves tubicm" stb. megszltsok. Mint rgen, gy ma is ki ne szeretn a „magyar nta tubicjt". Kinek nem szllottak volna el fiatal dalos ajkrl ezek a gynyr jelzsek szerelmes rzsek kedves idejben. Kinek ne nyerte volna meg tetszst, rokonszenvt az enyelg galambpr cskoldzsa. Kinek a lelkben ne tallna visszhangra szenvedlyes hangjn tolmcsol vgydsa, hsge, szerelme, boldogsga. Kinek ne juttatn fjdalmasan eszbe mlabs hangja az rvasgot, boldogtalan csaldott szerelmet. Ki ne tartan ezek utn a h szerelem s a hitvestrsi hsg jelkpnek. me, mennyi rokon vonsban vagyunk egyek s ppen e kedves tulajdonsgaiknl fogva fszkeldtek annyira bele a np lelkbe. Az let vsros zajn kvl hny klt lelkt ragadta meg a galambok bugsa s hnynak a lelkn keresztl rezdlt egy-egy ilyen des hang, hnyan nekeltk meg szvnek minden dobbanst. Hny ajakrl szll szjrl-szjra az a sok kzmonds, melyek az nevkhz fzdnek, melyek mindegyike egy igazsgot, egy mosolyt, egy letn idt rejteget magban. A galamb mr No brkjtl kezdve ksrje az embernek bkben s a hbor vszes viharaiban egyarnt. Galamb volt a bke kvete, amikor a vzzn napjaiban a zg hullmok fltt szelte a levegt, csrben a kegyelem olajgval, hogy azt No kezbe tegye le. Galamb volt nem egyszer az ember segtje, megmentje ott, ahol az gytzek csvja foszlott, ott szerepelt, mint hs, az emberek, csatk, orszgok sorst rptve szrnyain. Az istenek szent madarainak tartottk rgen az emberek. Nem csodlkozhatunk ezen, hogy a trtneti idk kezdetn a npek, „ezek a naiv gyerekek" nemcsak a hborg hullmtengerekben, a felhk trnusban, az gbetr sziklatmbkben lttk isteneiket, hanem e szerny kis llatkkban is, mivel a templomok tornyaiban kerestk fszkel helyket akkor, amikor kezdtek kzeledni az emberhez. Szentlelket is galamb kpben brzoltk, szent jellegvel ruhztk fel, majd az istenek vendgei lettek. Krisztus eltt vezredekkel, mintegy 3000 vvel mr ztk a galambtenysztst, amit egy -egyiptomi fljegyzs rztt meg az utkor szmra. Ezutn mr tbb r emlti s fljegyzs rkti meg az akkori galambok elterjedst. Kr. utn kb. 1000-tl az -egyiptomiak tansga s emlke szerint az egyiptomi szultnok s a bagdadi kalifk a galambot postai kldncnek hasznltk s valsgos galamb-posta- llomsokat lltottak fel. A mess Kelet volt az, ahonnan a tizenkettedik szzad vgn a fnciaiak utazsuk alkalmval hoztk Eurpba a galambot s itt nhny vtized alatt a meglv fajtk elterjedtek. Majd a keresztes hadjratok s a trk hdoltsg idejben a katonkat ksr mesteremberek, kik ugyancsak nagy galambkedvelk voltak, terjesztettk kedvelt galambjaikat. gy teht a mohamednok, trkk, indiaiak, perzsk rvn jutottak aztn haznkba a keleti galambok, melyekbl mellkesen megjegyezve a mi keringink mintegy 350-400 vvel ezeltt lettek kitenysztve. Oly rgen, az si kultra sznpadrl, Dlnyugat-

zsibl kerltek a vilg minden tjra a klnfle fajtk. Az si fszek, galambjaink szlhazja tulajdonkppen Bels-zsia, Perzsia s India volt. Amint ltjuk, az embernek sidk ta szeldtett hzillata. Ettl kezdve a fejlds menete az idk folyamn nagyszm s igen vltozatos kultrvarietst hozta ltre. A fejlds kiindulpontjai, a mai sszes faj-, illetve nemes galambjaink minden valsznsg szerint a vad szirti galambtl szrmaznak. Az els szerep a szirti galamb varilsban, illetleg a fajtk els kialaktsban az ghajlat-, talajviszonyoknak jutott. A termszet kifrkszhetetlen ereje hatssal volt az llatok kls testalkatra s bels kpessgek kialaktsra. Ennek kedvez s mostoha viszonya irnytotta fejldsket, alaktotta fejldskben s a szirti galamb testrszeinek egyes helyein a vilgos- s sttkk alapszn mellett klnbz sznek lptek fel. gy a derktj, farokt, majd az als test, nyakszirt, mell, htkzp, vltakozva fehrszn tollazatot mutatott. Aldrovandi zoolgus ily eltrsek alapjn csoportostotta a szirti galambot.

A termszet alakt munkjt ma is megtallhatjuk a klnbz vidkeken l szirti galambok szneiben gyannyira, hogy Baldamus termszetbvr lltsa szerint a Kaukzusban tarka s teljesen fehr szn szirti galamb is elfordul. Grgorszgban vrsbarna szirti galambot figyeltek meg, melynek a melle s a farokfedje fekets szn volt. Tovbb kvetve ezeket a megfigyelseket, dr. Hartlaub Szenegambiban hamuszrke alapszn, vilgosabb testalj, fehr farokalj, vrs csr szirti galambrl tesz emltst. Ugyancsak Szenegambiban kk alapszn, barna ht llatot figyeltek meg. Rubienben pedig lttak sznfekete alapszn szirti galambot bborvrs nyakkal, melynek evez tollait vilgos szegly dsztette. A tojja vilgosabb, inkbb szrke szn volt. Mg egy vltozatrl tesz emltst Brehm, melyik pettyes tarka volt s nem valszntlen, hogy trzsszlje a mi sznes pettyes hzigalambjainknak. Ezek a megfigyelsek igazoljk, hogy a kkszn mellett a szirti galamb szneiben elszrva az sszes sznek megvannak, melyek a mi nemes galambjainknl mr fajtk szerint tbb-kevsb az egsz testre kiterjedtek s llandsultak. A termszet e nem munkjban azonban az ember is beleszl, kinek mindig voltak eszmnyei. Ehhez az eszmnyhez igyekezett formlni a mr megszeldtett llatait, eltrtve azokat a termszetes letviszonyaiktl, mestersges ton, klnbz keresztezsek ignybevtelvel ms testalkat, eltr sznezet stb. tulajdonsgokkal felruhzott fajtkat lltott el, amennyiben a termszet ltal szabott hatr a szervezetek termel kpessgt megengedte. Majd onnt az llatok ms vidkre, ms letfelttelek kz kerltek, ismt megvltozott sznk, rajzuk, alakjuk, mert a mestersges tenyszirny vltoztatssal ms s ms vltozatok keresztezdtek a ms ghajlati viszonyok mellett s egy jabb vltozat keletkezett. Az ember igyekezete vezredeken t arra irnyult, hogy a fellp vltozatokat megrgztse, azt akarata szerint vezethesse az utdokon vgig, vagy j irnyban formlja. Hogy az embernek miknt sikerlhetett a trzsszl szirti galamb szrke, illetve kk sznbl kitenyszteni a meglev sok sznvltozatot, azt elszrt sznek mellett a termszet egyik blcs intzkedsvel magyarzhatjuk meg, miszerint a nemz felek mindegyiknek megvan az a tulajdonsga, hogy az egyni s faji tulajdonsgait az utdjra trktse, magt megismtelje, maghoz hasonl irnyzat nvekedssel, illetve reakcikpessggel ruhzta fel.

Tudjuk, hogy a galamb is kt pici llnybl, a hm csirasejt s a ni petesejt egyeslsbl fejldik ki.

Biolgiailag kt olyan fajtaazonos llat csirasejtjei egyeslnek, melyekben a sajtos tulajdonsgok rkld egysgei egyformk, amiben festk nincs, csak a faji tnyez mellett a kt egyni szn. Ez a kt egyni szn versenyre kl egymssal s miutn egyik sem tudja elnyomni a msikat, de rvnyhez sem engedi jutni, gy egy j, az ott lappang sajtossg, a szirti galamb kk szne kzt bizonyos helyeken elszrt fekete vagy fehr szn jut rvnyeslshez, ami kiterjed az egsz testre s egy egszen eddig mg nem ltez fekete vagy fehr szn vltozat keletkezett. gy jutottak rvnyeslshez a szirti galamb rc fny vrs s srga nyaktollai is. Ezeket a szneket szilrdtotta meg azutn az ember a tovbbtenysztssel s ezek klnbz prostsbl a mellkszneket hozta ltre, melyek legkzelebb llnak s leginkbb hasonltanak a szirti galamb sznezethez. Ezek a mellksznek az ezstkk, lisztfak, pikkelyes s az izabella. Hasonlkpen alakultak ki a klnbz alakok is A termszetes okokbl keletkezett llatokon az ember sokfle vltozst idzett mg el a szn s a tollazat rajzn kvl. Akarva, nem akarva zmk, karcs, nylnk testek jelentek meg. Az embernek aszerint sikerlt llatait formlni, amilyen hmrskleti viszonyok alatt lt, mert a termszeti hatsokat, mint exogn kls tnyezkknt hatottak a fejldsre s befolysoltk az llat nagysgt, ezzel egytt elevensgt, szaporasgt, tollazatt stb. gy a hidegebb gvn zmktesteket, ds tollazatakat tenysztett ki az ember, amilyenek az oroszorszgi dobos galambok, mg a melegebb gviek inkbb nylnk, karcstest, lnk temperamentum llatok.

Ktsgtelen, hogy elszr rokontenysztst kellett zni a fajtk megszilrdtsa cljbl. s ha most Mendel trvnyt szem eltt tartjuk, miszerint egyez rkld faktorok tallkozsbl szrmaz homosygota, tisztavr individuumokat prostunk egymssal, nagyobb szmmal jelentkezik az ivadkok kztt a hasonl tehetsg llat s hogy a fajtk megszilrdtsa mellett, a rokontenyszts ellenre is sikerlt annyi sok vltozatot ltrehozni, az a kt recesszv, visszaes faktor tallkozsra vezethet vissza, ami dominancihoz jutva, az utdok kpessgt megvltoztatta. Hisz mg akkor a meglev sznvltozatok s klnbz alak- llatok nem voltak kivl rkt kpessg, konszolidlt pldnyok, amibl nyilvnval, hogy az ivadkokon a szlktl elt tulajdonsgok, kpessgek lptek fl, melyek elszr szni, majd ksbben kllemtani eltrseket mutattak, miket, mint fajtablyeget, morfolgiai ismertet jelet igyekezett az ember megszilrdtva az utdokra tvinni. E kls tulajdonsgok mellett egyidben kellett a bels fiziolgis jellemvonsoknak is kifejldnie s kedvez letfelttelek mellett hajlam alakjban trkldnie. Amilyenek a szaporasg, gyors nvs, rpkpessg, intelligencia, stb., stb. Mindezeket a bels kpessgeket tbb-kevsb kifejldve megltjuk a szirti galambnl is, mert a ksrletek s megfigyelsek tisztn igazoljk a szaporasg, gyors nvsen kvl az sanynak elsrend repl s kitn tjkoz kpessgt. Ezeket szelektlta az ember s mindegyik kpessget kln-kln vagy tbbet egybevetve fokozatosan fejlesztette s klnbz fajtkra jellemzv tette. Hogy a fajtk tnyleg szn, rajz, alak s bels kpessgek tekintetben ily fokozatosan, lpsrl-lpsre alakultak ki a szirti galambbl, merben igazolja Darwin ksrlete. 0 fekete indus galambbal ezer ves mltra visszatekint fajtaszilrd fehr pvagalambot keresztezett s e keresztezsbl fekete-barnatarka ivadkokat nyert. Tovbb folytatva ksrlett, ugyancsak fekete szn indus galambot egy keresztezdsbl szrmaz vrs foltos galambbal prostott s tbbszr megismtelve eljrst kitenysztett a szirti galambhoz hasonl szp kk tollazat fehr derktj llatot, fekete szrny- s farokszalaggal, valamint fehren szeglyezett kormnytollakkal. Az llat teljesen szirti galamb alak s ugyancsak szapora, - nem mint a keresztezett indus galamb se, - gyors nvs stb., tulajdonsgokkal, jellemvonsokkal volt felruhzva. Darwin e ksrletvel beigazolta, hogy a szirti galambtl s annak alfajaitl szrmaznak a mai nemes galambjaink. Darwin ksrletnek nyomn n is vgeztem ksrletet azzal az eltrssel, hogy a mr ritkasgszmba men, ezreket r indus galamb helyett angol szemlcss galambot - ami ugyancsak abba a faj csoportba tartozik, mint az indus - kereszteztem a termszetbvr ksrletben szerepelt angol fehr pvagalambbal. Kzel t vi ksrlet utn hrom darab kkszn teljesen parlagi alak ivadkokat nyertem. Az eltrs - ha nagyon szigoran vesszk szemgyre, mindssze csak a hosszabb szrnyakban s a farokban volt, mivel e kt eltrs ppen a keresztezett fajtkra jellemz. Itt azonban megjegyzem, hogy a farok szorosan zrt volt s nem mutatott visszatst a pvagalambra. Az ivarrettsg, amely rendes krlmnyek kztt a hatodik hnapban jelentkezik, egszen meglep volt, mert az egyik toj mr a negyedik hnapban lerakta a tojsait. Effle keresztezett llatokat napjainkban is gyakran lthatunk, mert kt eltr fajta prostsbl szrmazott ivadkok ha ppen nem is sznre, de alakra igyekeznek a parlagi, illetve a szirti galambot megkzelteni. E ksrletek megdntenek minden ellenrvet, hiba tvolodtak el egyes fajtacsoportok az sanytl annyira bizonyos jellegekben s nem fogadhatjuk el mg a feltevseknek is gynge lltsokat, hogy faj galambjaink nem a szirti galambtl szrmaztak volna, hanem seik kipusztultak, ami teljesen lehetetten; hogyan tudnnk elkpzelni s elhinni annyi fajta kipusztulst.

Ezen kvl az is teljesen kizrt, hogy ms madrfajokat keresztezett volna az ember a szirti, vagy i hzi galambbal.

Ltjuk az elbbiekbl, hogy a fajtk fejldse egy lland blytonos hullmzs volt, mint ma is. vezredeken t egymstl annyi blyegben eltr tkletes tpusok llottak el az emberi tuds s trhetetlen kitarts eredmnyeknt.

Ma kb. 500 klnfle fajvltozat s formj hzigalambot szmllunk, melyek annyira specializldtak a szirti galambtl, hogy nemcsak kllemtani, hanem anatmiai eltrseket is mutatnak gyannyira, hogy e bels szerveiknek s rplsi mdjaiknak eltrse ltal majdnem kln fajnak, st nemnek tekinthetnk. De brmily nagyok a kulturvltozatok kztt ezek az eltrsek, kzelebbrl vizsglva, kzjk nem lehet les hatrvonalat hzni, mert a fajtk kztt egy fokozatos tmenetet tallunk, melyeket tz fajtacsoportba sorolhatunk.

I.     A szirti galambtl legkevsb trtek el a mezei, illetve a sznes galambok. A mezei vagy parlagi galambot az stl csak az ember irnt tanstott szeldebb termszete klnti el. A szn- ruhban alig van eltrs. A sznes galambokat a ms irny tenyszti eljrsok kisebb nagyobb mrtkben szebb sznek kel, rajzokkal ldottk meg s
dszgalambb
finomtottk ki, melyek nmelyiknl mg lbtollazatot, st tovbbmenve kontyot is tallunk. Ezeknek szpsgt nem annyira alakjuk, mint lesen hatrolt szablyos rajzuk adja.

II.        A kontyos s tollas lb sznes galambokhoz nagyon hasonltanak a dobos galambok, csak mg jobban kifejlett, oldalfel irnyult hossz, hatalmas lbtollazatuk meze ltal trnek el. A fajtk legnagyobb rszn mg ernyszer nagy, kerek homlokbokrtt is tallunk. Ezeken kvl a fajtacsoportra jellemz a tvoli dobpergshez hasonl turbkolsuk.

III.        Ezek utn az sszenyomott test, hossz nyak s vben sztterlt, legyez fark galambokat sorolhatjuk.

IV.     A kvetkez csoportot a parks galambok alkotjk, melyek f jellemzje az egsz fejet befed hossz, elll toll parka.

V.     A galambrassz legszebb vltozatait a kis test rvid csr sirlyka galambok kpviselik. F ismertet jegyk a szablyosan kt oldalra vlasztott, az lltl a mell kzepig terjed mellfodor.

VI.     Kivl rpkekpessge jellemzi a kvetkez fajtacsoportot, mirt is rp-, 'vagy kering galamboknak nevezzk. A szirti galambtl ltalban kisebb testk s szles mellk teszi eltrv.

VII.        A hzi galamboknak a golyvs galambok ltal alkotott vltozata mr nagy eltrseket mutat az sszlktl. Nyjtott, karcs testek, meredek test-tartsak s begyk arnytalanul felfvott, ballonszer.

VIII.        A keleti galambok leszrmazottai az 50-60 cm hosszsg risgalambok is. Csak a nagysg teszi eltrv a trzsszltl.

IX.     rdekes klst klcsnznek a kvetkez csoport fajtinak a durvn rncos orrszemlcsk s a vastag hsos szemgyrk, melyek, mint nem normlisnak ltsz kinvsek meglepen hathatnak az avatatlan szemllre.

X.     A galambok tipikus csoportjt a tykgalambok alkotjk, melyeket az egszen tykszer alakjuk s tartsuk nagyon eltrv tesz a szirti galambtl. Ltjuk pr szval jellemezve a fajtacsoportokat, melyeket az elmondottak szerint alaktott s formlt az ember a termszet segtsgvel fradtsgot nem ismer vonzdssal. A termszet ezer- s ezer karja kzl ebbe az irnyba is kinyjtott egyet s az emberrel egytt karltve mvszeteket fellml teljessggel, vezredek ta csendesen, szakadatlanul, milyen kevesektl szrevve folytatjk csodlatos munkjukat. Pedig mltn megrdemelnk a fokozottabb figyelmet s egyszersmind a rajong szeretetet, a „magyar nta tubici."

 

 
ra
 
szmll
Induls: 2006-06-30
 
Naptr
2024. prilis
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Linkek
 
Frissits

2011. 09. 11.

 

Rmai llomnyok kzt Sziebert Mihly galambjai

 

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!