Bergmasco

M�r a neve ut�n is sejthet�, hogy a fajt�t az olasz Bergamo v�ros k�rny�k�n teny�szthett�k ki, szint�n a XVIII-XIX. sz�zadban. Kiteny�szt�s�nek egyetlen c�lja az �lelmez�s, a h�stermel�s volt, s ezt a kiteny�szt�k el is �rt�k. A kifejlett, t�m�tt test� galamb s�lya a toj�k eset�ben 700, a h�mek eset�ben 750-800 gramm. F� jellemvon�sai a sz�les, kerek szemb�r, a er�s fels� cs�rk�va �s a fej h�ts� r�sz�n fekv� kagyl� alak� f�s� rozett�val, mely a nyakon t�m�tt s�r�nybe megy �t. A fej er�teljes, de nem durva. A fejtet� enyh�n lapos, de a homlok sz�pen �velt. A m�r eml�tett sz�les szemb�r darabos, de a k�ls� r�sze szil�rd �s sz�raz, k�nnyek nem nedves�tik. A szeme narancssz�n�. K�v�natos az er�s, vil�gos sz�n� cs�r, de feket�kn�l �s a k�kekn�l a r�fut�s megengedett. A fels� cs�rk�va kidomborodik �s az �letkor el�rehaladt�val eldurvul, sz�lesedik �s emelkedik. A mell sz�les, dombor�, a nyak k�zepesen vastag. A sz�rnyak z�rtan a testre simulnak, a sz�rnyb�b el�re �ll. A farok z�rt �s t�r�smentesen k�vetik a h�t ir�ny�t. A l�bak er�sek, a l�bujjak j�l terpesztettek, a galamb szil�rdan �ll. Elfogadott sz�nek a s�rga, v�r�s, dun, fekete, feh�r �s soksz�n�. A sz�n ezekn�l a galambokn�l m�sodrang�, de k�v�natos az egyenletess�g �s a tiszta, feh�r be�t�s n�lk�li h�t.