Montauban

Francia fajta, nev�t Montauban v�rost�l kapta (D�lnyugat-Franciaorsz�g). Sz�rmaz�s�r�l a francia szerz�k v�lem�nye is megoszlik. Legval�szin�bbnek t�nik hogy a mondain f�s�s v�lt�zata �s a r�mai fajta �j fajt�t el��llit� keresztez�s�vel �llitott�k el�. Nagy test�, izmos, alacsony �ll�s� galamb. Testm�reteiben megk�zeliti a r�mait (hossza 52-54 cm).

Feje sz�les �s kiss� ny�jtott. A tark�j�n f�s�s kontyot visel ( a f�s� k�t v�g�n tollf�rg�ban v�gz�dik).

Szem�t k�tsoros, finomsz�vet� v�r�s szemgy�r� �vezi. Minden sz�nes toll� egyed �risze vil�gos. Ugynevezett gy�ngyszem.A feh�rek �risze s�t�t. De ugyan �gy mint a r�mai fajt�n�l itt is t�rekednek arra hogy a feh�r egyedek is gy�ngyszem�ek legyenek.

Nyaka vastag, er�s, csaknem f�gg�leges tart�s�. A mell sz�les, j�l izmolt, dombor� �vel�s�. Kiss� emelt tart�s�. A h�t sz�les, h�trafel� egyenletesen keskenyedik. Egyenes vagy kiss� homor� h�tvonala enyh�n lejt.

Sz�rnyai nagyok, hossz�ak, a t�rzsh�z laz�n illeszkednek. Az els�rend� evez�tollak a korm�nytollak n�gy�t�d hossz�ig ny�lnak �s arra r�fekszenek.

A farok sz�les alapb�l kiindulva, t�r�s n�lk�l k�veti a h�t vonal�t. Sz�les korm�nytollai j�l z�r�dnak.

Az �r�k t�bbs�ge megegyezik abban, hogy a montauban gyakran k�lt, de fi�k�k nevel�s�ben kev�sb� megb�zhat�. T�bb haszonfajta kialak�t�s�ban is szerephez jutott.