oriasgalamb
oriasgalamb
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Elrhetsgeim

Flp Lszl

Tel.:06 30/216 69 60

E-mail: lac1986@freemail.hu

              fuloplaszlo1986@gmail.com

 

 
Cikkek
Cikkek : A galambok sznvltozatai

A galambok sznvltozatai

Dr. Szcs Lajos - Galambjaink  2008.12.02. 15:58

Rszletes leirs a galambok sznvltozatairl.


            A galambfajtk sznt csak rszben adjk pigmentek. Ilyenek pldul a melaninok, amelyek eumelaninknt (kis kis fekete plcika alak szemcsk) vagy phaeomenalinok (ovlis vrs, barna vagy srga pigmentek), melyek a toll sejtjeiben helyezkednek. A zsrszvetben jelenlv festkanyagok (lipochromok) a frissen kelt fikk pelyheiben is megtallhat. Adott sznek csak egy gnnel, a legtbbjk azonban tbbel ll kapcsolatban. Amennyiben a sznre hat gn X kromoszmn helyezkedik, gy az ivarhoz kttten rkldik.

            A sznek valamint a sznmintzatok tbbsge tbb gn egytthatsra keletkezik. Nmely fajta esetben gn hatsra a hgt faktor kivilgostja a sznrnyalatokat. A tollazat sznezettsge pigmenteket ignyel. Hogy azok milyen mennyisgben vannak jelen s hogyan helyezkednek el, s hogyan rakdnak le a tollak sejtjeiben, legnagyobb rszt olyan gnektl fgg, amelyek a sejtekben mind a szervezet nvekedsi folyamatait, mind az anyagcsere folyamatokat szablyozzk ms faktoroktl fggen, mint pl. a takarmnyozs, az idjrs, a szlk kora. Pldul emlthetk mg tbbek kztt a ksi kels fiatalok szne s a rajzos galambok minden tollvlts sorn nagyobbod fehr tollmezi.

            A ngy alapszn: fekete, kk, vrs s barna, vltozhat az ivari kromoszmn helyezked gn (halvnyt, hgt faktor) hatsra; fekettl olajszn (dun), kktl kkfak (korbban ezst), vrstl srga, barntl khaki is szrmazhat.

            Fekete. Minden szn kzl a legsttebb tagja a fekete-kk sornak. A tollsejtekben egyenletes srsgben feldsult eumelanin pigment hozza ltre. Az autoszomlis fekete gn gy hat, hogy a fekete a dominns vrsn s az ugyancsak dominns fehren kvl minden sznt s rajzot befed.

            A fekete klnbz formban mutatkozhat: vagy mint fmesen csillog „lakk” fekete, vagy mint fny nlkli „korom” fekete. Lehet az egsz tollazatra kiterjed, illetve terletenknt kivilgosodott. Utbbi esetben kovcsoltsgknt, szrnyszalagknt vagy farokpntknt mutatkozik.

            A fekete s a kk szn keresztezsbl szrmaz utdok mindig feketk, de a legintenzvebb sznek a feketk egyms kztti prostsnak eredmnyei. A feketk nhny fajta (pirk, indus, karrier, bagdetta fajtk) esetben megkvnt, vilgos csr- s karomszaruja feketk s fstsznek keresztmetszsbl szrmaz F2 ivadkkal rhet el, de legtbb fajta fekete sznvltozata kvnatos jellege a fekete csr s karmok.

            Olajszn (dun). Sznhgt faktor hatsra feketbl tenyszthet ki. Tulajdonkppen barnsfekete, vagy stt csokoldbarna. Ivarrett pldnyok tollazataknt fmes ragyogs. A tollak (klnsen az evez- s a kormnytollak) vge fokozatosan barnba megy t. Hgtott feketeknt, feketvel prostva nem befolysolja htrnyosan a fekete utdok sznt.

            Br gyakran barnnak tartjk, biztosan megklnbzteti attl narancsvrs risze, mellyel szemben a barnk szivrvnyhrtyja mindig vilgos, csaknem gyngyszn. Az olajszn, ms hgtott sznnel megegyezen, nemhez kttten rkldik, s ily mdon mr fika kori pelyhezettsgn, annak ritka s rvid volta alapjn felismerhet.

            Olajszn hm s fekete toj ivadkai (F1 nemzedk) fekete hmek s olajszn tojk, viszont fekete hm s olajszn toj minden utda fekete.

            Kk. A hzigalambok sznnek s rajznak sszehasonltsakor mindig a vad s tollazatnak sznbl illetve rajzbl (fekete szalagos kk) indulunk ki. Ez a kk szrks rnyalat, melynek tnusa halvny kktl palaszrkig terjed, s szmos rajzvltozata is van. Mind az alapszint, mind a fekete rajzolatot (kovcsoltsg, pacsirtzottsg, pikkelyezettsg,) eumelanin pigment adja. A kk sorozat tagjai: stt, stt kovcsolt, kovcsolt kk, pacsirtzott, pikkelyezett-, szeglyezett-, szalagos kk s szalagtalan (sima) kk.

            A sort megnyit stt jellemzje, hogy a kzel sszefgg fekete mintzat a kk sznt majdnem teljesen visszaszortja, s csak a pajzsok fedtollainak keskeny kereteknt mutatkozik. A fekete pnttal szeglyezett kormnytollakon viszont uralkodv vlik.

            A sor stt kovcsolt tagjnak szrnypajzsain szaporodik a kk szn rszarnya, s ezltal a mintzat (kovcsoltsg) feltnbb vlik.

            A kovcsolt kk a leggyakoribb vltozat. Az alapszn s a kovcsoltsg kzel azonos kiterjeds. A szrny fedtollainak szeglye szlesebb vlik, st a zszlkon a tollgerincig benyl fekete foltot kpez.

            A pacsirtzott mintzaton, az alapszn annyira kiterjed, hogy a kk s fekete sznmezk minden tollzszl fele-fele rszt takarjk.

            A pikkelyezett s a szeglyezett kk esetben az alapszn uralkodv vlik mind a szrnypajzsokon, mind a tollruha ms rszein.

            A szalagos kk szrnypajzsain csak az adott fajtra jellemzen szlesebb vagy keskenyebb fekete szrnyszalagok s a farok ugyancsak fekete pntja kpviselik a mintzatot.

            A szalagtalan (sima) kk zrja a sort, melynek kk sznn mr csak a fekete farokpnt mutatkozik rajz(mintzat)knt.

            A fekete-kk mintzat-sor minden tagja a fekete szn mutcijaknt keletkezett. Az eumelanin pigment fokozatos hgulsval a stt kovcsoltbl jtt ltre a tbbi mintzat. Ennek megfelelen a stt kovcsolt a sor tbbi tagjval szemben dominns. Ez a dominancia a felrendelt mutnsra vonatkozan az egsz sorra nzve fennll. Ennek bizonytka, hogy stt szlktl szrmazhat a sorban utnuk kvetkez brmely mintzat, akr a sort bezr szalag nlkli hat szalagos kk vagy az utbbitl szeglyezett, pikkelyezett, pacsirtzott vagy kovcsolt mintzat utd.

            A fekete-kk sor mintzata a recesszv lakk vrs s a fehr kivtel, brmely alapsznen keletkezhet.

            Kkfak (korbban szalagos ezst). A sznhgt faktor hatsra ltrejtt halvny kk alapszn, palaszn szrnyszalagos fak. A kkkel szemben recesszv ugyangy, mint az olajszn a feketvel vagy a srga a vrssel szemben. A kkhez hasonl mintzat sorban vannak: stt, kovcsolt, pacsirtzott, pikkelyezett, szeglyezett, szalagos s szalag nlkli (sima) kkfakk.

            A kkfak ppgy, mint az olajszn s a srga, ivari kromoszmhoz kttten rkldik. Kkfak hmbl s fekete, kk, dominns vrs vagy barna tojbl ennek kvetkeztben mindig intenzv szn hmek s hgtott szn tojk szrmaznak, melyek fika pehelyzete gyr s rvid szl.

            A kkfak ms sznvltozatokkal keresztezve hgtott (recesszv) kkk hasad ppgy, mint valamennyi ms sznhgt faktorral rendelkez vltozat, mindig az illet kiindul sznre.

            Vrs.  A vrs a hzigalamb gyakori s kedvelt intenzv szne, a tollsejtekben egyenletesen s vastagon rendezdtt vrs pigmentszemcskbl keletkezik. rkletesen a kvetkez flesgei klnbztethetk meg.

a)      dominns – hamuvrs vagy postagalamb vrs;

b)      recesszv – sznesgalamb -, kering – vagy lakk vrs;

c)      recesszv tippler vrs (bronz vagy mahagni sznek);

 

            A dominns vrs elfed minden ms sznt, belertve a kket is. Ugyanakkor a lakk vrs a kkkel szemben recesszv, a tippler vrs felteheten szintn. Dominns vrs esetben a szn faktor az X kromoszmban van, s ezrt ivari kromoszmhoz kttten rkldik. Kk hmek dominns vrs tojkkal az F1 generciban mindig dominns vrs hmeket s kk tojkat produklnak. Ezzel szemben dominns vrs hmek s kk tojk prosbl az F1 generciban csak dominns vrs utdok szrmaznak. (Nincs ivari kromoszmhoz kttt rklds.) Mellkesen a hmek tollazatban fekete, a tojkban (esetleg/fknt) barna foltok vannak.

            A dominns vrsek csap- s kormnytollainak vgei szilvakkek, s ugyanezen tollaikon fekete vagy barna tarkzottsg mutatkozik. (Pl. a Homer csoport fajti: Show Homer, Show Antwerp, Exhibition Homer, Genuine Homer, Giant Homer s a postagalmbok valamint a nmet killtsi galamb, mely korbban „nmet dszposta” nevet viselt). Ezeknek vrs sznvltozatai kivtel nlkl dominns vrsek.

            A dominns vrs esetben a fekete-kk sorhoz hasonl, a csoport allljainak megfelel mintzat-sor szerepel. Ez a mly sttvrstl, stt kovcsolt vrsen, kovcsolt vrsn, vrs pacsirtzotton, pikkelyezetten, szeglyezetten t a szalagos s sima vrsfakig terjed. A fldieper sznekre jellemzk a kvetkezk: klnbz intenzits vrs foltok a szrny fedtollain, vrs szrnyszalagok. Ezzel klnbznek a szalag nlkli vrs kovcsoltaktl valamint a mindig szalag nlkli hamusznektl. A szalagos hamuszneket gyakran liszteseknek nevezik. Ezek fajtnknt klnbz szlessg szrnyszalagokat viselnek, s kls fedtollak hamusznek. A szalag nlkli hamusznek analgok a sima kkekkel, nincs semmifle mintzat a szrnypajzsukon.

            Lakk vrs. Szmos fajtban elfordul. A dominns vrssel ellenttben recesszven s nem ivari kromoszmhoz kttten rkldik. Lakk vrs hm kk tojval az F1 generciban kkek mellett dominns vrs fiatalokat is hoz.

            A lakk vrsek tollazatnak minden terlete egysgesen gesztenye vrs szn, fekete, kk vagy barna terletek nlkl. A kls br, a szemgyrk, a csr s a karmok vilgosak. Nincs tbb alll ltal ltrehozott mintzat-soruk, mint a fekete-kkeknek, a dominns vrsnek s a barna csoportnak.

            Tippler vrs. Bronznak is nevezett harmadik vrs vltozatknt bizonyos fajtkban (rzpirk, dn brander, rz s bronz szn killtsi tippler) fordul el. Ez a szn, melynek gn analzise mg nem trtnt meg, valsznleg a sznhgt faktorral kapcsolatban lp fel, s rszben a deres szn vltozatnak tekintik.

            A mahagni szn (vrs bronz) a kk modenai gazzik vrs (bronz szn) szalagjaiban a legjellegzetesebb.

            Srga. A sznhgt faktor hatsra a vrs brmelyik vltozata srgv mdosul. A hgtott htter sznek esetben a vrses pigmentszemcsk kevsb srn s kevsb egyenletesen helyezkednek a tollsejtekben, aminek kvetkeztben kanri srgtl nyersbr sznig terjed rnyalat fed- s aljtollzat keletkezik. Valamennyi rnyalata kzl, mindig a sttebb s egyenletesen sznezdtt srga a kedvelt. A tollazatban mutatkoz fehr toll-terletek ppgy hibsak, mint az evezk lisztezettsge s a fahj sznbe tmen tollmezk. Intenzv vrs szlk gyakran hoznak egyrszt jl pigmentlt, msrszt vilgosabb rnyalat, de egyenletesen sznezett srga utdokat is. A vrs ilyen mdon mindig alkalmas a srga szn javtsra. Vrs s srga galambok kedvez kiltsokkal keresztezhetk, j srga rnyalat elrse cljbl. Ezzel kapcsolatban csak az a fontos, hogy a hmeknek s a tojknak egyez sznanyaga legyen. A srgnak a fekete-kk s a barna sorral megegyezen van tbb alll ltal kivltottan rkletes mintzatsora.

            A szalagos srgt (srgafak) krm srgaknt vagy bors-srgaknt, a fehr szrnyszalagos srgt (pl. brnni begyes) izabellaknt, az arany pirk hgult bronz (arany) sznt krm sznknt is nevezik.

            A sznhgt faktor hatsra a srga – minden ms hgtott sznnel megegyzeen – ivari kromoszmhoz kttten rkldik. A frissen kelt srga fikk pehelyzete ritka s rvid; rhrtyjuk vredny hlzata enyhn pigmentlt (albn jelleg risz). Hgtott faktor (olajszn, kkfak, srga, khaki) hmek s intenzv szn (fekete, kk, dominns vrs s barna csoport) tojk hm utddal az F1 nemzedkben mindig hgtatlan, a tojk viszont hgtott sznek.

            Barna s khaki. A barna a hzigalamb viszonylag gyakoribb szne, az olajszn s a nem igazi ezst kz esik, s legjobban csokold- vagy kaka-barnaknt hatrozhat meg. Sokszor sszecserlik az olajsznnel vagy fak vltozatt az „ezsttel”. A barna fikk az olajsznekkel s a kkfakkkal szemben normlisan pelyhezettek. Ebbl kifolylag a barnk risznek szne nem narancsvrs, hanem enyhn rzsaszn rnyalat (hibs gyngyszem). A barna sok fajtban elfordul.

            A barnnak alapsznknt, s a dominns vrs recesszv mutnsaknt a fekete-kk s a dominns vrs csoporthoz hasonlan van multiplex allleken t rklt mintzat-sor: mly sttbarna, sttbarna kovcsolt, kovcsolt barna, pacsirtzott barna, pikkelyezett-, szeglyezett barna valamint szalagos s szalag nlkli barnafak. Kovcsolt sttbarnk lehetnek pl. karrierek, szalagos galambfak az n. „ezst” king. Szalag nlkli (sima) barnafak sok sznes galamb. A feketvel, a kkkel s a dominns vrssel szemben recesszv. Homozigta barna hmek fekete-kk csoportba tartoz vagy dominns vrs tojkkal az F1 nemzedkben az anya sznvel megegyez szn hmeket s barna tojkat produklnak. Hgtott szn (olajszn, kkfak, srga, khaiki) hmek, barna vagy ms intenzv szn tokkal prostva, a hgt faktor kvetkeztben ivari kromoszmhoz kttt rklds eredmnyeknt intenzv szn hmeket s hgtott szn tojkat hoznak.

            A barna a sznhgt faktor hatsra srgs rnyalat khakiv (hgtott barnv) vltozik, amely az olajsznnel, a kkfakval s a srgval megegyez mdon, ivari kromoszmhoz kttten rkldik s multiplex alllok hatsra produklja a barna rajzolatsort, melynek vgn a szalag nlkli barnafak ll, mikzben a szn folyamatosan khakiv vltozik. Az olajszn, kkfak, srga vagy khaki hmeknek barna tojkkal val prostsbl szrmaz fikk pehelyzete ritka s rvid, s emellett szemk rhrtyja rzsaszn.

            Fehr. Nagyon kedvelt s szinte minden fajtban elfordul szn tulajdonkppen a fny megtrse s visszaverdse a pigment mentes tollakon. A sznanyag a brbl, a szemgyrkbl, a csr- s karomszarubl, valamint az riszbl ugyancsak eltnik. Ms sznekkel ellenttben a fehrnek kevs fokozata van. A tollazat mindig sznanyag nlkli marad, ha a pigmentet kpz faktor hinyzik, s olyan gnek helyettestik, amelyek a melanin kpzdst s lerakdst akadlyozzk a tollsejtekben.

            A fehren bell megklnbztethetk dominns s recesszv fehrek. Utbbiakban akrmelyik szn vagy rajz faktora jelen lehet. Ezek azonban csak akkor mutatkoznak, ha az adott fajta fehr egyedeit egymssal prostjk. A fehrek egyms kztti, vagy fehrek sznesekkel vgzett prostsbl szrmaz F1 egyedein legtbbszr mutatkozik nhny sznes toll is, valamint elfordulhat a csr- s a karomszaru sttebb tnusa.

            Ha fehr kitenysztse cljbl tarkkat (babosokat) fehrrel prostunk s a szelekcit a fehr szn javra vgezzk, gy a fehr tollszn a sznesek rovsra fokozatosan rvnyesl, illetve a sznezettsg visszaszorul. Ilyen mdon sokszor sikerlt mr egy-egy fehr sznvltozatnak nhny genercin belli kitenysztse.

 

 

Az alapsznek kztti sszefggsek

 

            Igen szoros az sszefggs a fekete-kk, a vrs s a barna csoportok kztt. A recesszv vrsek (lakk vrsek) kivtelvel valamennyiben jelentkezik a stt, stt kovcsolt, kovcsolt, pacsirtzott, pikkelyezett, szeglyezett, szalagos s szalag nlkli (sima vltozat).

            Legszorosabb az sszefggs a fekete s a kk kztt, minthogy a kkek tollsejtjeinek sznt ugyanaz az eumelanin adja, mint a feketkt. A sznklnbsg a pigmentszemcsk tollsejten belli mennyisge s elrendezdse kvetkeztben mutatkozik. A melanizmus (a fekete sznezdsre val hajlam) a szirti galamb populcikban is megfigyelhet.

            A dominns vrs s a fehr elnyomjk a fekett, olyannyira, hogy esetenknt – akr a termszetben is – albinizmus (festkanyag hiny) jelentkezik. Mindkett uralkod hatsa abban mutatkozik, hogy az elbbi faktor elfedi az utbbit. A fekete fellrendelt (episztatikus) olajszn, a kk, a kkfak, a lakk vrs, a srga, a barna s a khaki viszonylatban.

            Az egysznsg mindig rvnyesl a tarkzottsggal (rajz, mintzat) szemben. Egysznek s tarkzottak (babosak, foltos tarkk, szablyos rajzosak) prostsbl tbbsgben egysznek esnek, de nmelyikkben fehr toll vagy kisebb tollmez is mutatkozik, pl. fehr csaptoll vagy csap, fehr lepfolt (lk), rszben (leginkbb az ujjakon) fehr lbtollazat formjban. Lakk vrs s vad szn (fekete szalagos kk) keresztezsbl szrmazhatnak fekete utdok is, valsznleg olyan faktorok megszaporods kvetkeztben, amelyek a tollazat nagy szm s vastagon rtegezett pigmentszemcsinek eredmnyei. (Spontn mutciknt melanizmus.)

 

 

Tovbbi tollsznek

 

Az alap- s a hgtott szneken kvl lehetsges egyb szn- s rajzvltozatainak szma igen sok, 100-nl tbbre tehet. Ezek kz tartoznak: a deres, a babos, a mzer, a homok szn, az opl, az indig, a fstszn az n. piszkos szn, a tejszn.

            Deres. Tollazatukban testszerte fehr szlkzottsg mutatkozik. Az elidz faktor vagy egyes tollaknak illetve a zszlk sugarainak szlks tarkzottsgt okozza, vagy fehr, pontszer borsozottsgot hoz ltre. Gyakori a fekete-kk s a vrs csoportban, Klnbz fajtk esetben a deressg a narancsvrs vagy gyngyszn risz fehr szlktl indul. A mr kialakult deressg ms sznekkel szemben – belertve a kket is – dominns rkletessg. A deressg faktora az eumelanin festk kpzdst a tollazat vilgosabb terletein (pl. szrnypajzsok) jobban visszaszortja, mint az ersebben pigmentlt rszeken. Legjellemzbben mutatkozik ez a fekete szrnyszalagos kkderesek esetben, amelyek kontrtollazata fehrrel frcsklt (melrozottt) feje s nyaka pedig fmesen csillog, stt kkesszrke.

            Babosak (mzerek, almondok, mandula sznek). Gyakoriak a rvidcsr kering fajtk (Short Faced, Long Faced) valamint perg fajtk esetben. A nemhez kttt szn faktor srgs rnyalat alapon klnbz sttebb sznnel (fekete, kk, vrs) babozott. A hmek a tojkhoz, az idsebbek pedig a fiatalabbakhoz viszonytva, srbben babozottak. A fej s a nyak szne kifejezettebb, mint a szrnypajzsok. A kls br, a szemgyrk, a csr s a karmok szaruja vilgos, a szivrvnyhrtya gyngyszn. A frissen kelt fiatalok pehelyzete a hgt faktor hatsra ritka s rvid.

            A fekete vonatkozsban homozygta hmek csaknem fehrek, rszben babozottak. Fik mezben a nyak tollazata gyakran rzss rnyalat.

            Gyakori rendellenessg a fiatalok stt, sokszor ovlis pupillja, s a szemlencse veleszletett rendellenessge miatti vaksg.

            Opl. Lehet szalagos kkkel szemben dominns, de van recesszv forma is. Utbbi srgafak, legtbbszr kovcsolt mintzat, bronz szn szrnyszalagokkal.

            Indig. A kkkel szemben dominns, a postagalamb a vrshz s az oplhoz hasonl sznvltozat. A homozygta egyedek sznezete a dominns vrshz ll kzel, de fedtollazata sttkkes rnyalat, kovcsolt mintzat, bronz szn szrnyszalagokkal.

            Fstszn. Kkkel szemben recesszv. Tollazatukban visszaszorul a fehr, de kls brk, csrk, csrdudoraik, karmaik s szemgyrik vilgosak. Csak homozygta fstsznek, egyms kztti prostsbl szrmaznak a szlkkel egyez szn utdok. Alkalmasak a feketk vilgos csrszarujnak kitenysztsre.

            Tejszn. Vilgoskk szrnyaik mellett intenzv sznezet nyak-, evez, s kormnytollakkal jellegzett, a kkkel szemben recesszv sznfaktor. Lakk vrssel prostott tejszn egyed vrses rnyalat utdokat produkl.

            Legkifejezettebben a lahora fajta „levendula” szn vltozatban mutatkozik.

 

 

 
ra
 
szmll
Induls: 2006-06-30
 
Naptr
2024. Mrcius
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Linkek
 
Frissits

2011. 09. 11.

 

Rmai llomnyok kzt Sziebert Mihly galambjai

 

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!