�ri�s galambok

Az �ri�s galambok kialakul�s�nak k�zpontja a F�ldk�zi-tenger mell�ki orsz�gokban van. Ezt nemcsak a sok-sok �vsz�zaddal ezel�tti megjelen�s�k bizony�tja, hanem az a nagy fajtagazdas�g, amely ezeken a ter�leteken �szlelhet�. �gy a legt�bb f�ldk�zi-tengeri orsz�gnak van egy vagy t�bb saj�t �ri�s fajt�ja.

Ismeretesek az �szak-afrikai k�ru�n�ri�sok (Pigeon de Kairouan), a spanyol f�lsziget �s szigetvil�g �ri�sgalambjai: a valenciai �ri�s (Tenat Gigante Valenciana), a spanyol �ri�sgalamb (Gran Mundana Espanola), a mallorkai �ri�s (Mallorguinas), az �ri�s dudoros (Paloma Famenca), a Gallega, a Gabacho �s m�s fajt�k.

      Olaszorsz�gban a r�mai galambon k�v�l teny�sztik a romanyoli (Romagnolo), a szottobanka (Sottobanca), a piacsenzai (Piacentino) �s luk�ziai (Lucca) nagy test� galambfajt�kat.

      Hasonl�an nagy a sz�ma az �ri�s h�sgalambfajt�knak a m�sik galambh�st fogyaszt� orsz�gban, Franciaorsz�gban is. Itt teny�sztik a montob�nt (Montauban), a koso� (Cauchois), a zsi� (Gier), a vil�gh�r� karn� (Carneau) fajt�t �s a k�l�nb�z� mond�n-fajt�kat (Mondain de Gascogne, Mondain de Picard, Manotte �s az �jabb kiteny�szt�s� Mondain Francais).

      Innen terjedtek �szakra az �ri�sgalambok, ahol az �j teny�szt�si viszonyok k�z�tt saj�tos fajt�kk� �s fajtav�ltozatokk� alakultak. Ezek k�z�l megeml�thetj�k a Cafalai nagy galambot, a magyar �ri�s h�zigalambot, a lengyel �ri�st, a belga h�sgalambokat (Renaisien), a M�lhauseni h�sgalambot (pigeon d�tilit� de Mulhouse).

      A k�nai (Schack-kee), indiai (Indian Gola) �ri�sgalambok azt bizony�tj�k, hogy a h�zias�t�s sor�n �zsi�ban is elterjedtek a nagy test� h�zigalambfajt�k. Amerik�ban, �j eur�pai fajt�k keresztez�s�b�l sz�rmaz� �ri�sfajt�kat teny�sztettek ki, ilyen az amerikai f�s�s �ri�s (Giant American Crest), az amerikai monden-fajt�k (Jewel Mondain, Swiss Mondain, Duches, Rep) �s az �ri�s post�k (Giant Homer).