Ornitozis

Az ornitozis a leggyakrabban el�fordul� betegs�gek k�z� tartozik a galambok k�z�tt. K�rokoz�ja a vil�g minden r�sz�n megtal�lhat�, ahol madarak �lnek. Az �gynevezett Chlamydi�k �ltal okozott fert�z� betegs�g, mely az �llatr�l az emberre is �tvihet� zoonois betegs�g. Az ornitozis �llatr�l �llatra k�zvetlen�l terjed k�rokz�-tartalm� �r�l�k, orr- �s garatv�lad�k vagy �ppen a k�nny �tj�n. K�zvetett �ton terjed a betegs�g galambr�l galambra fert�z�tt takarm�nyon, iv�v�zen, leveg�n �t. A tolltetvek �l� fert�z�sk�zvet�t�k. A k�l�nb�z� baromfi fajok �s vadon�l� madarak, s�t r�gcs�l�k is szerepelhetnek a fert�z�s �tvitel�ben. A betegs�g lappang�si ideje 5-15 nap. Minden k�r� galamb fog�kony a k�rokozok ir�nt, b�r a betegs�g sokkal gyakoribb a fi�k�kban �s a n�vend�kekben, mint a feln�ttekben. A galamb-ornitozis t�netei t�bbf�l�k lehetnek. A t�netek n�ha csak egy-egy galambon jelentkeznek, n�ha azonban az �llom�ny t�bb egyed�n l�tunk k�l�nf�le t�neteket. A betegs�g kezdet�n megfigyelhet� a zavart �ltal�nos �llapot, a lankad� �l�nks�g, a cs�kken� takarm�nyfelv�tel, fokozott v�zfogyaszt�s, a teljes�tm�ny hanyatl�sa �s a nagy felnevel�si vesztes�g. Aszerint, hogy az ornitozis melyik t�nete jelentkezik, illetve melyik a legkifejezettebb, a k�vetkez� form�kat k�l�nb�ztetj�k meg.

1. K�t�h�rtya gyullad�s : Ritka kiv�telekt�l eltekintve csak az egyik szem k�t�h�rtya gyullad�sa jelentkezik t�netk�nt. Az �llatok �rz�kenyen reag�lnak a k�zvetlen f�nyre �s azt ker�lik. A gyullad�sos folyamat k�vetkezt�ben a k�nnycsatorna besz�k�l �s egyidej�leg fokozott k�nnytermel�s indul meg. �s ez m�r nem k�pes a k�nnycsatorn�n teljes eg�sz�ben lefolyni, ez�rt kicsorog a szemh�jra. A k�nnyfoly�s kezdetben v�zszer�, k�s�bb ny�lk�s, v�g�l pedig m�r bakt�riumos fert�z�s k�vetkezt�ben ny�lk�s-gennyes lesz. Hossz� lefoly�s eset�n a szaruh�rty�ra terjed a gyullad�sos folyamat �s vaks�ghoz vezet, a szemh�jak pedig szab�lytalan, torz form�t �ltenek. Fenn�ll a viszket� �rz�s is. A galambok erre enyh�l�st keresnek �s sz�rnyukkal simogatj�k szem�ket. Ezzel el��ll az ornitozisra jellemz� k�p, amikor a sz�rny egyes fed�tollai a szemh�jra odaragadnak. Az els� esetet k�vet�en egym�sut�n, az �llom�ny mind t�bb galambja mutatja a szemh�j k�t�h�rtya gyullad�s jeleit. Egyidej�leg �ltal�ban csak kev�s �llat betegszik meg �gy, hogy az �llom�ny �tfert�z�d�se 3-4 h�tig is eltart.  Az ornit�zisnak ez az alakja �ltal�ban j�indulat�, elhull�s csak ritk�n fordul el�.
2. Orrhurut: A betegs�g sokszor a fels� l�gutakat t�madja meg. A galambok gyakran t�ssz�gnek. Ez k�l�n�sen j�l megfigyelhet� este, az elcsendesedett galambh�zban. Orrhurut jelentkezik, kezdetben v�zszer�, k�s�bb s�rg�s-ny�lk�s orrfoly�ssal. Ha a t�ssz�g� galambot megfogjuk �s az orrdudorokra h�tulr�l el�re ir�nyul� enyhe nyom�st gyakorlunk, az orrnyil�sb�l kev�s v�lad�k sziv�rog. K�s�bb az orrnyil�sokb�l m�r nyom�s n�lk�l is ny�lk�s tapad�s v�lad�k sziv�rog. Ett�l a v�lad�kt�l a galambok t�ssz�g�ssel, a fej r�z�s�val �s d�rzs�l�s�vel igyekeznek megszabadulni. A v�lad�k az orrt�j�kon felrakodik, s az orrj�ratokat vagy az orrny�l�sokat sz�k�ti, esetleg elz�rja. Emiatt az �llat lehajtott fejjel �ll, nehezen l�legzik, m�skor nyitott cs�rrel veszi a leveg�t.  Az orrdudorok sz�rk�sbarna sz�n�v� �s nedvess� v�lnak �s a fej tollak is er�sen szennyez�dnek.
3. T�d�- �s l�gzs�kgyullad�s: A Chlamydia-fert�z�s s�lyos t�d�gyullad�ss� fejl�dhet, amely l�gzs�kgyullad�s�ba megy �t. Kialakul az �gynevezett „h�rg�-n�tha”, melyn�l jellegzetes h�rg�s �s szuszog�s hallhat�. A fels� l�gutak gyullad�s�n�l t�bbnyire a Chlamyi�kkal �s Mycoplasm�kkal kialakult vegyes fert�z�s �ll fenn. A szem �s az orr megbeteged�s�vel ellent�tben, mely lassan fejl�dik ki, a t�d�-ornitozis hirtelen l�p fel. A folyamat a t�d�b�l �tterjedhet a l�gzs�kok fal�ra is. A megbetegedett galambok nyitott cs�rrel, nehezen l�legeznek, a legkisebb izgalomra a l�gz�si neh�zs�g fokoz�dik, k�s�bb er�s h�rg�i l�legz�s alakul ki. A mad�r hangja rekedt� v�lik, s�t hangj�t teljesen el is vesztheti. A betegs�gnek ez az alakja mind a gy�gyul�s, mind eg�sz lefoly�sa szempontj�b�l kedvez�tlen. Rendszerint hossz� id� gyakran h�napok telnek el, m�g a l�gz�s �jra rendes lesz. Az ilyen galambok kedvetlenek, keveset esznek, sokat isznak, felborzolt tollazattal �lnek, nem sz�vesen �s keveset rep�lnek.
4. B�lgyullad�s: Az ornitozis k�rokoz�i okozhatnak hasmen�st is madarainkn�l �gynevezett b�lhurutot. Az er�s hasmen�s k�vetkezt�ben a madarak lesov�nyodnak, �r�l�k�k s�rg�s-z�ldes sz�n�, ny�l�s-tapad�sra v�ltozik. A klo�ka k�r�li tollak az �r�l�kt�l �sszetapadnak. A beteg galambok �tv�gytalanok, nem p�rosodnak, esetleg megkezdett vedl�s�k nem folytat�dik. Ha idej�ben felismerj�k �s gy�gykezelj�k, a gy�gyul�si kil�t�sok kedvez�ek.
5. �z�letgyullad�s: A sz�rny �s a l�b k�l�nf�le �z�letei betegednek meg. Az �z�letek megduzzadnak �s mozg�szavarok l�pnek fel.
6. Vegyes t�netekben megnyilv�nul� betegs�g: Ritka az ornitozis t�netei k�z�l hogy t�bb is jelentkezzen egyszerre a galambokon. ebben az esetben a gy�gyul�si kil�t�sok nagyon kedvez�tlenek. Az ilyen galambok az esetleges gy�gykezel�s ellen�re is rendszerint r�vid id� alatt elpusztulnak.
7. Lappang� fert�z�tts�g: A fert�z�d�tt �llom�nyok egyedeinek nagyobb r�sz�ben nem fejl�dnek ki a felsorolt jellegzetes t�netek, hanem egy-k�t napig tart�, alig �szrevehet� b�gyad�s�g ut�n, vagy t�bbnyire t�netmentesen �tv�szelnek. A mad�r ilyenkor teljesen eg�szs�gesnek l�tszik azonban ezek a  madarak vallhatnak a betegs�g fenntart�iv� illetve terjeszt�iv�. Ilyen m�don az ornitozis egyes �llom�nyokban �lland�sulhat an�lk�l, hogy k�l�n�sebb vesztes�get okozna.

A fert�z�d�s leggyakrabban a beteg galamb v�lad�k�val, �r�l�k�vel szennyezett iv�v�zzel vagy takarm�nnyal �s bel�gz�s �tj�n t�rt�nhet. A betegs�get behurcolhatjuk, �jonnan v�s�rolt egyedekkel melyen nem mutatj�k a betegs�g jeleit. K�l�n�sen nagy a fert�z�d�s vesz�lye versenyz�s vagy ki�ll�t�s c�lj�ra k�z�sen sz�ll�tott galambok k�z�tt. A betegs�g akkor t�r ki a lappang� �llapot�b�l, ha a tart�si �s takarm�nyoz�si viszonyaik romlanak, ha ellen�ll� kepes�g�k cs�kken. Az ornitozis elleni v�dekez�st megel�z�ssel kell kezdeni. K�r�ltekint�en kell elj�rni �j madarak beszerz�sekor. Ezeket v�s�rl�s ut�n el kell k�l�n�teni karant�nba, kell helyezni miel�tt, beengedj�k �llom�nyunkba.

Gy�gykezel�s: A fent eml�tett t�netek megjelen�sekor az �llom�nyt kezelni kell. F�ggetlen�l att�l, hogy h�ny galamb l�tszik betegnek az eg�sz �llom�nyt kezelni kell. A betegs�g gy�gy�t�sa hosszantart� az �llom�ny antibiotikumos kezel�se ak�r 3-4 h�tig is eltarthat vagy ak�r hosszabb ideig. A legc�lszer�bb kezel�si forma valamelyik tetraciklin sz�rmaz�k ad�sa a galamboknak els�sorban dorxiciklin alkalmaz�sa. A hosszantart� gy�gyszeres kezel�s alatt a b�l hasznos bakt�riumai kipusztulnak. Probiotikum ad�sa a kezel�s alatt �rtelmetlen ugyan is a bevitt hasznos bakt�riumok t�bbs�ge az antibiotikumt�l elpusztul. A hosszantart� antibiotikumos kezel�s alatt a b�lben elpusztulnak a hasznos bakt�riumok is melyek az em�szt�st �s a vitamin termel�st seg�tik. Ezek kiv�d�s�re a hossz� ter�pia alatt gondoskodni kell a B-vitamin �s a K-vitamin bevitel�r�l.

Felhaszn�lt irodalom:

Dr. Talab�r Zsolt – Galambok gazdas�gos gy�gykezel�se

Ludvig Schrag – Galambbetegs�gek megel�z�se, felismer�se �s kezel�se

Biszkup Ferenc - Dr.Guoth J�nos - Dr. Horn P�ter - Haszongalamb teny�szt�s

Dr. Sz�cs Lajos - Dr.Sz�cs�nyi Istv�n – Galambteny�szt�s