Olasz Sottobanca

A sottobanc�n�l az el�z�ekben azt ford�tottam, hogy az olaszok teny�sztett�k ki a fajt�t, de a min�l nagyobb, h�sosabb �s gyorsan n�vekv� fiatal levesbe val�kon k�v�l a sz�l�k, a nevel�k k�ls� alakj�val, form�j�val nem t�r�dtek, azt a francia galamb�szok nemes�tett�k, egys�ges�tett�k, fajtale�r�sban r�gz�tett�k. L�nyeg�ben �k teny�sztettek bel�l�k „ki�ll�t�si” galambot. A napokban viszont tov�bb olvasva a k�tetet „az olasz sottobanc�r�l” is olvastam benne. Azt �rja a szerz�, hogy a XX. sz�zad m�sodik fel�ben az olasz teny�szt�k is eljutottak arra a teny�szt�i szintre, ahol ig�nyelt�k a fajta egys�ges teny�szt�s�t, egys�ges kin�zet�t, form�j�t, �ll�s�t. Megcsin�lt�k a maguk sottobanca galambj�t, fajtale�r�s�t…

E szerint az olasz sottobanca nagyon nagy galamb, testes, nagyon s�lyos t�mege az 1300 grammot is el�ri a fajtale�r�s szerint. L�nyeges k�l�nbs�ge a francia vonalt�l a k�l�n�s testhossz�s�g, �s m�g ink�bb a nyak�nak a hossza. A szemgy�r�je k�tsoros, er�sen v�r�s sz�n�. az er�sen bagdett�s t�pus� fejet felt�n�v� teszi a hossz�k�s homlok. A meglehet�sen durva cs�r ad az eg�sz fejnek h�zott vonalat. A 80-as �vek �ta term�szetesen a f�s�s fej rozetta n�lk�lis�ge is megengedett. Egy-egy orsz�gos ki�ll�t�son ma m�r 2-300 p�ld�nyt is ki�ll�tanak bel�l�k.